Még Paks II. kapacitása is kevés lesz

Magyarországon 2027-ig kedvező esetben is csak 3000-3500 megawattnyi (MW) új erőmű-kapacitás üzembe helyezése várható, ez alig több annál, mint amennyi ez alatt a tíz év alatt leáll. Ám ez kevés lehet, mert közben az ország áramigénye is növekszik. A megállapítás egy nemzetközi energiacég megrendelésére készült – tehát nem a nyilvánosságnak szánt, de a Világgazdaság birtokába került – elemzés egyik fő következtetése. Hasonlóra jutottak egyébként korábban egyes hazai szakértők is. „Nem az a kérdés, hogy szükség van-e Paks II.-re, hanem az, hogy azon kívül még mit építünk az igények kielégítésére” – mondta a Világgazdaságnak Stróbl Alajos, a Pöyry Erőterv szakértője, aki figyelemmel kíséri a hazai erőműpark alakulását.

Az említett, 3000-3500 MW új kapacitás nagyjából a fele annak a 6300 megawattnak, amennyinek a létesítésével a Mavir Zrt. számol a következő tíz évben. Még lehangolóbb a fenti tanulmány második fő következtetése: eszerint még a kieső kapacitások pótlását sem remélhetjük 2027-ig. Biztosra csak a két új, együtt 2525 MW-nyi paksi atomblokk építése, néhány zöldprojekt és barnamezős beruházás vehető. Erősen esélyes továbbá 3400 MW-nyi – hőt és áramot is adó – gázerőmű építése is, részben a két új paksi blokk tartalékkapacitásaként. E tartalékstátuszuk azonban azt is jelenti, hogy hiába nő általuk a rendelkezésre álló erőmű-teljesítmény, e létesítmények a gyakorlatban nem szállnak be az árampiaci versenybe. Hab a tortán, hogy az elemzés szerint a hazai gázerőművek gazdaságossága ma is kérdéses, közülük néhány kisebb a jövő év elején tönkre is mehet. A Paks II. projekt és az új gázerőművek miatt az elemzés az Oroszországtól való függés erősödését vetíti előre.

Szénerőművünk tíz év múlva már nem lesz a tanulmány szerint, tehát a Mátrai Erőmű nemcsak bezárja a lignitblokkjait, hanem a fiókban is hagyja az új, 500 MW-os, már környezetkímélő egységének a terveit is. Pedig a beruházásra nagy szükség lenne, hiszen ma a Mátrai Erőmű adja az ország áramtermelésének ötödét, a japán Toshiba pedig nemrég adott át egy ilyen, sikeres projektet Bulgáriában.

Az elemzés harmadik fő megállapítása szerint egyedül a megújulók részaránya fog nőni, de még ahhoz is a szabályozás módosítására van szükség, mert ma egyedül a napenergia van fókuszban.

A következő tíz évben kieső 3000 MW termelőkapacitás a Tisza, az Oroszlányi, a Borsodi, a Tiszapalkonyai, az Ajkai, a Dunamenti F blokk, a Mátrai és a Sajószögedi Erőmű leállításából adódik. Ám még ezek pótlásánál is nagyobb kihívás, hogy honnan lesz elég áram a 2020-ig közel 18 százalékkal bővülő kereslet kielégítésére. A Nemzetgazdasági Minisztérium várakozása szerint ugyanis a magyarországi GDP 2017 és 2020 között évi 4 százalékkal, majd 2025-ig évi 2,5-3 százalékkal erősödik, és erre alapozva az elemzés arra számít, hogy a 2016-os 43,75 terawattóra (TWh) után 2020-ban már 51,55 TWh-ra lesz igény.