Veszélyes lehet az ismeretlen eredetű méz
Az unió egész területén rengeteg hamisított mézet találnak az ellenőrzéseken, mégis, a mostani irányelv szerint elegendő csupán azt feltüntetni, hogy egy méz uniós tagállamból vagy unión kívüli országból származik. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület ezért azt javasolja: a gyártókat kötelezzék arra, hogy pontosan jelezzék a méz csomagolásán a származási helyét. Szerintük ezen túlmenően biztosítani kell a termék egyértelmű azonosítását és a növényi eredet szerinti besorolását is.
Az európai élelmiszerkönyvben egyértelműen szabályozni kellene azt, hogy a méz csomagolásán pontosan szerepeljen, mely országokból származik, szemben a mostani irányelvvel, amely szerint az „EU-s tagországokból származó”, illetve „EU-n kívüli országokból származó” felirat is elegendő
– mondta Győrffy Balázs, a NAK elnöke.
Kínából jön a legtöbb veszélyes méz
A Közös Európai Kutatóközpont ellenőrzései szerint az EU külső határain és az importőröknél vizsgált mézek 20 százaléka hamisított volt, a kifogásolt készítmények túlnyomó része Kínából érkezett. Az ilyen termékekből hiányoznak a biológiailag értékes anyagok, és sokszor jó minőségű mézhez keverve kerülnek forgalomba. Ezt a mai laboratóriumi technikával gyorsan ki lehet mutatni. Nemcsak a pontos összetevőket, de a pollenek alapján még azt is meg tudják mondani, hogy pontosan melyik országban „készült” az adott termék.
Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke a Vasárnap Reggelnek azt mondta: a méz keverésében többnyire Kínából és Dél-Amerikából származó mézet használnak fel az EU-ban, és ezzel nemcsak a fogyasztókat tévesztik meg, hanem a magyar és az uniós méztermelőket is kiszorítják a piacról, rontják exportlehetőségeiket. A Kínából származó méznek három éve még negyven százaléka volt hamisított, de a többi is olyan gyenge minőségű, hogy gyakorlatilag nem felelt meg a termék alapvető elvárásainak sem. Ma már valamivel szigorúbb a laborvizsgálat és jobb a helyzet, de még így is minden ötödik üveg hamisított mézet tartalmaz. Alaposabb és szigorúbb elemzéssel ezeket is ki lehetne iktatni. A méz annál értékesebb, minél kevesebb benne a víz és minél több benne a pollen.
Felére csökkent a felvásárlási ár
Az uniós piacon, a boltok polcain található keverékmézek 20 százaléka készül Európában, 40 százaléka kínai, 40 százaléka pedig egyéb importból származik, jelentős része Délkelet-Ázsiából. Van olyan ország Európában, ahol a boltban kapható mézek 99 százaléka kínai. A NAK közreműködött az Erdős Norbert néppárti európai parlamenti képviselő által jegyzett mézjelentés elkészítésében is, amely idén augusztus 31-én került az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága elé, és ott komoly támogatást kapott. Ennek értelmében az EP egységesen fel akar lépni a nemzetközi mézhamisítás és a méheket bizonyítottan károsító növényvédő szerek alkalmazása ellen is. Ez ugyanis nemcsak az egészségre veszélyes, a gazdaságra is káros: a nagy méztermelő tagállamokban a méz felvásárlási ára a 2016-os év végére a felére esett a 2014-es árakhoz képest.
Tanuljon mézül, tényleg megéri!
A méhészek azt mondják, a tudatosabb vásárlás segít. Csak egy kis időt kell fordítanunk arra, hogy megismerjük a mézfajtákat. Kevés rutinnal is megkülönböztethetőek színük és állaguk alapján. Az akácméz nagyon világos és áttetsző, a repceméz a gyors kristályosodása folytán a kacsazsírra hasonlít, a napraforgómézben is pár hét alatt beindul a kétfázisú kristályosodás, ettől opálos a fénye.
A vegyes virágmézet a legnehezebb megkülönböztetni, mert sokféle lehet, de általában a többinél sötétebb színű. A fajtamézek nemcsak ránézésre, de ízben és illatban is különböznek. Az akácméz enyhén aromás, kevéssé savas, a repceméz nagyon édes, jellegzetes zamatú, a napraforgóméz savanykásan édes, a gesztenyeméz inkább kesernyés és nagyon karakteres ízű. Ha tudjuk, mit várjunk, nehezebben csapnak be bennünket.
Sokat termelünk belőle, de keveset fogyasztunk
„A méhészet a mezőgazdaság szerves része, hiszen a méhek beporzásától függ a növényfajok 84 százaléka, az európai élelmiszergyártás 76 százaléka – mondta el Bross Péter.
Magyarországon folyamatosan nő a méhészetek száma: jelenleg több mint 20 ezren foglalkoznak méhészettel, de a beszállítókkal együtt 100 ezer embert tart el ez az ágazat. A méhcsaládok száma is kimagasló, meghaladja az egymilliót.
Ezt mutatja az úgynevezett méhsűrűség is, amely a négyzetkilométerenkénti méhcsaládszámról ad tájékoztatást: Magyarországon ez 12 méhcsalád/négyzetkilométer, ami a legmagasabb szám Európában. Ennek ellenére kevés mézet eszünk. Az éves 0,7 kilogrammos fejenkénti magyar átlag a nyugat-európai felhasználás harmadát is alig éri el.”
A magyar méz biztonságos és kiváló
A hazai méztermés évente 25 000 tonna körül alakul, és ebből mintegy 6 ezer tonna méz fogy el idehaza. Ebből adódóan 15-20 ezer tonna méz exportra kerül, mégpedig a legtöbb – 98 százaléka – az uniós országokban talál vevőre. A legtöbbet Olaszország vásárolja, majd Franciaország következik, a harmadik helyen pedig Németország áll, de az osztrákok és a japánok is szeretik a magyar mézet. Az Európai Unió amúgy is a világ legnagyobb mézimportőre. A legtöbb mézet Spanyolország termeli, az unió mézelőállításának mintegy 12 százaléka Magyarországon zajlik. Bross Péter elmondta: a nemrég lefolytatott magyarországi mézvizsgálatok eredménye szerint 75 termelői és 43 bolti minta közül valamennyi magyar és természetes eredetű volt.
5 tipp, hogy ne verjék át
Így készül a mézutánzat
Leggyakrabban úgy csapják be a fogyasztót, hogy kristálycukrot vízben feloldanak, majd felforralva megfelelő sűrűségű szirupot főznek belőle – ilyen szirupot egyébként rizsből is előállítanak –, és ezt egyszerűen hozzákeverik a valódi mézhez. Arányaiban ezzel a benne található értékes tápanyagok drasztikusan csökkennek. Gyakorlatilag színezett cukorszirupot kapunk méz helyett. Ezt azért nagyon nehéz észrevenni, mert a méz 80 százalékban maga is cukor. Persze nem répacukor, hanem fajtától függően különféle egyszerű és összetett cukrok egyedi keveréke. Laboratóriumban persze könnyű kimutatni belőle a répacukrot. Hamisításnak számít az is, ha vizezik a mézet, vagy amikor cukorsziruppal etetik a méheket, hogy nagyobb hozamot érjenek el.
Szintén elterjedt formája a vásárlók becsapásának, hogy a magyar mézhez Kínából vagy Dél-Amerikából származó, jóval olcsóbb, gyenge minőségű mézeket kevernek, és úgy adják el, hogy erre nem hívják fel a figyelmet.
Nemsokára kezdődik a mézfogyasztási szezon
A méz a sejtek táplálásához szükséges minden anyagot tartalmaz, emellett természetes immunerősítő, baktériumölő, gyulladásgátló. Jótékony hatása a benne található 100-nál is több aromaanyagnak, 28-féle aminosavnak, 12-féle ásványi anyagnak, 10-féle szénhidrátnak, 8-féle vitaminnak, továbbá enzimeknek, szerves savaknak és baktériumölő anyagoknak köszönhető. Ilyenkor, az őszi náthás és megfázásos időszakban nagy hasznunkra lehet.
Mindegyik méz jót tesz, de jó, ha tudjuk, hogy a mézek összetevői között van különbség. Megfázásra például bármelyik méz jó választás, de az akácmézet tartják a leghatékonyabb segítségnek, kiemelkedő vitamin- és kalciumtartalma miatt is. Torokfájásra a napraforgóméz a legjobb, de akinek érzékeny a gyomra, ezzel vigyázzon, mert savat termel. Az akácméz és a repceméz is hatásosan fertőtlenít, ezért segíthet. Köhögésre legjobb a hársvirág méze, mert nemcsak hogy segít felszakítani a lerakódást, de izzasztó hatású is. Általános immunerősítésre pedig kitűnő választás a vegyes virágméz.
