Jó befektetés a budapesti lakáskiadás

A lakásbérleti hozam a fővárosban és több egyetemi városunkban is meghaladta a bruttó 7 százalékos hozamszintet 2016-ban. Ez nemcsak a többi régiós fővároshoz viszonyítva magas érték, hanem európai összehasonlításban is kiemelkedő – állapítja meg a Deloitte Európai Ingatlan Index tanulmánya. Ezzel szemben a szlovénok után Magyarországon a legalacsonyabb a bérelt ingatlanban élők aránya (3,9 százalék). A tanulmány hozzáteszi: ahhoz, hogy hazánkban hozzá lehessen jutni egy 70 négyzetméteres saját lakáshoz, a magyaroknak 8 évnyi teljes átlagfizetésüket kell félretenniük.

A tanulmány kitért rá: Németországban a legmagasabb a bérelt ingatlanokban élők aránya (54,3 százalék), míg Magyarországnál kevesebben egyedül Szlovéniában élnek idegen tulajdonú lakásban (2,4 százalék). Hazánk nagyvárosaiban a lakásbérleti hozamok közép-európai összehasonlításban is magasnak számítanak, a legalacsonyabb hozamra a Londonban bérbe adott lakások esetén számíthatunk (2,0 százalék), míg a legmagasabb hozamok közvetlenül hazánk előtt Dániában (8,9 százalék) voltak elérhetőek.

A jól működő és érett ingatlanpiacra jellemző, hogy minél kockázatmentesebb egy adott helyszín és ingatlan – az ingatlan viszonylagos magas piaci árából adódóan – az ingatlant annál alacsonyabb hozam mellett lehet csak bérbe adni. Így az alacsonyabb elérhető hozamszint általában az érettebb és a vonzóbb befektetési környezetre utal

– emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte budapesti irodájának ingatlan-tanácsadási vezetője

A tanulmány a fajlagos átlag lakásárakat is vizsgálta. Eszerint éves összehasonlításban rekordnagyságú növekedést mutattak a szlovén árak (26,5 százalék), ezt követi a spanyol (15,2 százalék) és a dán (10,8 százalék) árnövekedés. Az Egyesült Királyságban ugyanakkor az árak 9 százalékkal csökkentek, elsősorban a Brexit közvetlen és olyan közvetett hatásainak következtében, mint a brit font euróval szembeni gyengülése.

Az új lakások értékesítési átlagára Magyarországon 1,140 euró/négyzetméter volt 2016-ban, ami éves szinten 9,7 százalék növekedést mutatott. 2017-ben is folytatódott idehaza a drágulás, de az árak növekedésének üteme az év első felében mérséklődött. A budapesti új lakás átlagárnál (1,480 euró/négyzetméter) egyébként továbbra is jóval magasabbak az új lakás árak Prágában (2,368 euró/négyzetméter) és Varsóban (1,729 euró/négyzetméter). London (16,538 euró/négyzetméter) és Párizs (12,374 euró/négyzetméter) vezeti ezt a listát; Európában tradicionálisan e két nagyvárosban a legdrágábbak a lakóingatlanok.

Az értékesítési átlagárak több európai nagyvárosban is két számjegyű növekedést mutattak 2016-ban. Párizs belső kerületében 16 százalék, míg Budapesten 15 százalék körüli drágulást mértek

– értékelte Kohári Gábor.

A közel egy évtizedes lemaradás után 2016-ban Magyarországon végre beindultak a lakásfejlesztések, így ebben a tekintetben az európai középmezőnybe zárkózott fel az ország. A régióban elfoglalt pozícióink is hasonlóak, míg Lengyelországban az ezer főre jutó lakásépítési engedélyek száma magasabb volt, mint a 3,2-es mutatójú Magyarországon, addig Csehországban ettől elmaradt ez a mutató. A Deloitte szerint 2017 végére tovább javít majd a pozícióján Magyarország.

A cseheknek kell a legtöbbet dolgozniuk a saját lakásért, a felmérés szerint közel 11 évnyi átlagfizetést kell teljes mértékben megtakarítaniuk, ha egy átlagos 70 négyzetméter nagyságú ingatlant szeretnének vásárolni, míg a magyarok esetében ez az érték alacsonyabb volt, 8 év. Az ingatlanárak több éven keresztül tartó ütemes növekedése révén Magyarországon némileg romlott a lakosok saját lakáshoz jutásának lehetősége, és az európai középmezőnyben is az első harmadba került az ország e mutató tekintetében – állapítja meg a tanulmány.