Mindkét építményfőcsoport termelésének volumene nőtt: az épületeké 22,9, az egyéb építményeké 25,4 százalékkal 2017 szeptemberében az előző év azonos hónapjához képest – jelenti a KSH. Az épületek építésének növekedése szeptemberben is elsősorban ipari épületek, kisebb mértékben sportlétesítmények, oktatási és lakóépületek építésének az eredménye. Az egyéb építmények esetében a termelés – az alacsony bázis mellett – út-, vasút- és közműépítési munkák következtében bővült.
Az építőipar ágazatai közül az épületek építésének termelése 46,8, az egyéb építményeké 19,1, a speciális szaképítésé 14,3 százalékkal nőtt.
A megkötött új szerződések volumene az előző évihez képest 130 százalékkal emelkedett, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 46,6, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 211,7 százalékkal. Az épületek közül elsősorban ipari épületekre, kisebb mértékben lakó- és szállóépületekre kötöttek új szerződéseket. Az egyéb építmények esetében bekövetkezett növekedés közlekedésfejlesztésre, illetve közműépítésekre kötött szerződéseknek az eredménye – áll a jelentésben.
Az építőipari vállalkozások hó végi szerződésállományának volumene augusztus végén 119,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 33,6, az egyéb építményeké 177,7 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel ezelőtt.
A jelentés kitér rá, hogy idén január–szeptemberben az előző év azonos időszakához képest az építőipari termelés volumene 27 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz mérten.
A harmadik negyedévben az építőipar ágazatain belül az épületek építésében 9,3, az egyéb építmények építése vonatkozásában 3,1, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 5,8 százalékkal nőttek az árak az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az előző negyedévinél az építőipar árai 1,6 százalékkal magasabbak voltak.
Az év első kilenc hónapjában az árak 4,7 százalékkal emelkedtek az előző év azonos időszakához mérten.
„A kiadott lakásépítési engedélyek száma 2016-ban két és félszeresére, csaknem 32 ezerre nőtt éves összevetésben, amelyet elsősorban a Családi Otthonteremtési Kedvezmény eredményezett. 2017 első három negyedévében tovább emelkedett ez a szám, közel 33 százalékkal éves alapon. Emellett az épített lakások száma 51,5 százalékkal bővült” – kommentálta a KSH adatait a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Véleményük szerint ezzel a 2010-es átlaghoz képest 15,8 százalékkal, 2014 átlagához viszonyítva pedig 9,4 százalékkal emelkedett az ágazat termelése Magyarországon. Az említett kormányzati intézkedések mellett, a jövőt tekintve az is optimizmusra ad okot, hogy a GKI-Erste építőipari bizalmi index októberben a negyedik egymást követő hónapja emelkedett csúcsértékre – fűzte hozzá az NGM.
A fellendülést a szerződések állománynövekedése is alátámasztja és itt további növekedés várható, mivel a kereslet továbbra is kiemelkedő mind a lakóingatlanok, mind pedig az irodafejlesztések iránt. Ebben kiemelt célterület Budapest, ahol a 3.4 millió négyzetméternyi irodaállományból üresen álló irodák aránya történelmi mélyponttal már csak 8 százalék és főként az egybefüggő, nagy irodaterületek piaca erősen túlkeresletes. A lakóingatlan fejlesztéseket a jelentősen megugró piaci kereslet mellett a illetve az újlakás áfa 2019 végéig fennálló 5 százalékos szintje is hajtja, itt szükség lenne a kedvezmény időbeni meghosszabbítására a lendület fenntartásához, illetve mivel a gazdaság egészére nézve az egyik legnagyobb addicionális és multiplikációs hatásokkal rendelkező szektorról van szó, így a költségvetési többletbevétel már rövidtávon is meghaladja a kieső áfa mértékét.
„Az idei év egészére 25 százalék körüli növekedést várunk az építőipar teljesítményében, de az építési engedélyeket és a bejelentett kereskedelmi fejlesztéseket figyelembe véve felfele mutatóak a kockázatok, így idén a növekedéséhez képes lesz érdemben hozzátenni a szektor, amint azt a negyedéves számok már alátámasztják” – közölte Horváth András, a Takarékbank elemzője. A szakember kommentárjában kifejtette, a növekedéshez egészséges szerkezetben mind a magán, mind a kormányzati szektor beruházásai kiegyenlítetten hozzájárulnak, mivel utóbbi erőteljesebben az egyéb építmények kategóriában képviselteti magát, ami mellé immár az épületek építése is felzárkózott.
„A fellendüléssel kapcsolatban érdemi kockázatot a fellépő szakemberhiány jelenthet, ám ez elsősorban a béremelési versenyben kevésbé részt venni tudó mikro vállalkozásokat érinti. A legutolsó negyedéves munkaerő piaci statisztikák ezt nem feltétlenül igazolják, mivel ismét kiugró, 34 ezer fős bővülést mutat az építőipar létszáma az előző év azonos időszakához képest és így már 317 ezren dolgoznak a szektorban” – mondta Horváth András. Szerinte ez továbbra is elmarad a válság előtti 330 ezer fős létszámtól, azonban a gépesítés foka jóval magasabb a jelenlegi építőiparban, mint 10 éve, így nem is feltétlen lesz szükség ezt a létszámot elérni, de valamekkora bővülésnek még van tere, amit a vállalkozások a létszámbővülés alapján láthatóan meg is tudnak tenni a hazai munkaerőpiacról illetve a piaci információk szerint külföldről egyre nagyobb volumenben hazatérő szakemberekből.
