Az öt év alatt immár harmadik alkalommal végrehajtott kutatás adataiból kiderül, hogy míg öt éve 33 ezer, három éve pedig 41 ezer, addig idén már átlagosan 57 ezer forintot fizettek az érintettek egy év alatt különféle szakorvosi rendelőkben. A megkérdezettek körében egyre inkább igénylik, hogy a magánorvosi alapszolgáltatásokat piaci egészségbiztosításon keresztül vegyék igénybe.
A tanulmány szerint a lakosság elsősorban a magyar állami egészségügyi rendszer hiányosságai miatt fordul a magánszolgáltatók felé. Az egészségügy általános helyzetéről a közmegítélés a 2014-es felmérés óta tovább romlott. Az osztályzatok már akkor is alacsony szintű 2,26-os átlaga idén 1,76-ra esett. Ezzel párhuzamosan 2014 óta jelentősen, 50-ről 65 százalékra emelkedett azok aránya, akik félnek attól, hogy orvoshoz kell fordulniuk egy jövőbeli betegséggel.
A szakorvosi ellátások területén a legnagyobb problémát a betegek számára a hosszú várakozási idő jelenti.
A kiválasztott rendelésre átlagosan 35 napot kellett várnia a válaszadóknak, (ez 2014-ben 32 nap volt), az előzetes bejelentkezés ellenére pedig a rendelőben is átlagosan közel egy órát kell várakozniuk.
https://www.vg.hu/vallalatok/juniusban-volt-leghosszabb-korhazi-varolista-2-708357/
A megkérdezettek több mint kétharmada a szakorvosi rendelők felszereltségét és megfelelő komfortját is hiányolja. A páciensek mintegy fele kritikus az ellátás szakmai színvonalával, és romlott a szakdolgozók betegekhez való hozzáállásának a megítélése is.
Teret hódítanak az egészségbiztosítások
A magánegészségügyi szolgáltatások szélesebb körű igénybe vételét azonban gátolják az anyagiak. Azok körében, akik továbbra is az állami rendszer mellett maradnak, 84 százaléknyian a magánorvosi díjak szintjével indokolják döntésüket. Emellett 29 százalékuk nem is igazán ismer magánorvosi rendelőt, amelyet problémájával felkeresne.
Mindkét fenti probléma megoldására megfelelő eszköz a magán-egészségbiztosítás, amely az elmúlt években komoly térhódításba kezdett Magyarországon is. Míg az öt évvel ezelőtt végzett felmérés során csupán 7 százaléknyian jelezték, hogy van ilyen biztosításuk, idén ez az arány már 15 százalékra nőtt. A fejlődésnek további jelentős potenciálja van, mivel egy, a felmérés során bemutatott alapszintű egészségbiztosítási konstrukció iránt (amely többek között várakozási idő nélkül nyújt járóbeteg-ellátást, diagnosztikai és laborvizsgálatokat valamint kisebb műtéteket betegútszervezéssel és tanácsadással) a megkérdezettek 28 százaléka mutatott érdeklődést, és átlagosan 5-6 ezer forintos havidíjat hajlandó is volna kifizetni érte.
Az egészségbiztosítás fontos eleme a cafeteriának is
A felmérés során válaszolók 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a béren kívüli juttatásai között egészségbiztosítás is szerepel. Ezzel az egészségbiztosítások a cafeteria-rendszer juttatásai között a középmezőnyben helyezkednek el.
Itt jelentős lehetőség van még a fejlődésre, mert bár 2012 óta a munkáltató által kötött magán-egészségbiztosítások díja adó- és járulékmentes, még mindig csak az alkalmazottak nyolcada kap ilyen juttatást. A felmérés szerint azonban a munkavállalók 59 százaléka tartja fontosnak, hogy munkáltatója magasabb színvonalú ellátást nyújtó egészségbiztosítást kössön számára.
https://www.vg.hu/vallalatok/zsugorodik-korhazak-adossaga-2-718463/
