BUX 51,494.49
+0.70%
BUMIX 4,166.75
-0.03%
CETOP20 2,378.89
0.00%
OTP 17,190
+1.48%
KPACK 7,500
0.00%
0.00%
+0.97%
-1.54%
0.00%
ZWACK 16,700
0.00%
0.00%
ANY 1,560
+1.63%
RABA 1,285
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
+1.19%
0.00%
0.00%
0.00%
+0.67%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,668
+0.30%
-1.00%
ALTEO 2,100
-2.33%
0.00%
0.00%
EHEP 1,595
0.00%
0.00%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.12%
0.00%
0.00%
SunDell 39,400
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
-1.46%
GOPD 12,700
0.00%
OXOTH 4,600
0.00%
0.00%
NAP 1,169
+4.38%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

M4: az állam nem fizetett kártérítést

A gyorsforgalmi úthálózat terén Magyarország rövidesen lehagyja Ausztriát, egy tucat helyen építkeznek majd, többek között újratervezik az M4-es egyik szakaszának építését, amelynek leállítására nem fizetett rá az állam.

Az állam a 2015 tavaszán leállított M4-es építkezésén korábban dolgozó egyetlen cégnek sem fizetett kártérítést, vagyis

csak az elvégzett munka és a felhasznált vagy a helyszínre szállított anyagok árát térítette meg. Mindez végül 45 milliárd forintot tett ki

– monda a Világgazdaságnak Homolya Róbert, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedéspolitikáért felelős államtitkára. Az M4 Abony–Fegyvernek közötti szakaszán több cég dolgozott: a Simicska Lajoshoz köthető Közgép Zrt., amely az útépítés mellett egy Tisza-híd építésére is vállalkozott az A-Híd Zrt.-vel, továbbá a Colas–Swietelsky-konzorcium, valamint a Strabag. Az állam per nélkül állapodott meg a cégekkel.

A beruházás folytatódik, de – várhatóan a korábban tervezett autópálya helyett némileg csökkentett műszaki tartalmú – kétszer két sávos gyorsforgalmi út létesül.

A kormány korábbi tervei szerint 2022-ig minden autópálya eléri az országhatárt, a gyorsforgalmi úthálózatba pedig bekapcsolják az összes megyei jogú várost. Ezeknek a városoknak a 60-70 százaléka még nem érhető el kétszer két sávos úton. A 900 kilométeres fejlesztés lezárultával 2022-re 2100-2200 kilométerre nő a magyarországi gyorsforgalmi utak hossza. Ezzel Magyarország megelőzi majd Ausztriát – emelte ki Homolya Róbert egy szerdai sajtótájékoztatón. A beruházásra 2500 milliárd forintot fordítanak, aminek több mint fele a hazai költségvetésből származik. Az államtitkár szerint e fejlesztések után Magyarországon már nem lesz szükség autópálya építésére, az autóutak építését viszont indokolhatja a forgalom növekedése.

Szerdán adták át az M35 autópálya új, a 4. és a 481. számú főút közötti szakaszát
Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

Várhatóan 2020 után indul az M1-es autópálya kétszer három sávosra bővítése egy Budapest–Tatabánya közötti, valamint egy Győrig tartó ütemben. Ekkorra már elkészülnek az Egert és Kaposvárt a gyorsforgalmi úthálózatba bekötő utak, amelyek alapkövét nemrég rakták le – mondta Nagy Róbert Attila, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. vezérigazgatója. Megkezdődött az M70-es és az M15-ös kétszer két sávra történő bővítése, az M2-es Budapest–Vác közötti 20 kilométeres szakaszának szélesítése, az M4-es autópályának az M0-s és Cegléd közötti, valamint a Berettyóújfalu–Nagykereki, országhatár közti szakaszának építése, és elstartolt a komáromi Duna-híd kivitelezése is. Több gyorsforgalmi beruházás zárult le az idén. Szerdán adták át az M35-ös folytatásának első ütemét, így újabb szakaszon kerülhető el Debrecen, és a város reptere is megközelíthető gyorsforgalmi úton – tette hozzá Nagy Róbert Attila. Megépült továbbá az M85-ös Csornát elkerülő második üteme, és az M30-as Tornyosnémeti–országhatár közötti szakasza, amelyet majd Miskolcig kiépítenek.

 

Kapcsolódó cikkek