A növényi termékek termelése 8,6 százalékkal, az állattenyésztés teljesítménye 3,2 százalékkal maradt el a 2016-ostól – közölte első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A mezőgazdaság által előállított bruttó hozzáadott érték (GDP) 14,9 százalékkal maradt el az elmúlt évitől. Az ágazat által előállított termékek éves szintű áremelkedését 12,2 százalékra becsüli a KSH, ennek alapján a mezőgazdaság folyó áron számított termelési értéke 4,5 százalékkal volt alacsonyabb a tavalyinál.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
A csökkenés nagy része a gabonaágazat teljesítményével magyarázható. Bár a 2016-ban kimagasló eredményeket hozó növénytermesztési ágazaton belül is szinte minden jelentős termékből kevesebbet állítottak elő, és a kertészettel együtt összesen 8,6 százalékos volt a mérséklődés, a gabonafélék kibocsátása ennél lényegesen nagyobb mértékben, 15,8 százalékkal esett vissza. A termés csökkenésében szinte kizárólag a kedvezőtlen időjárás játszott szerepet, technológiai okai nem voltak – mondta a Világgazdaságnak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke.
A növényvédőszer- és a műtrágya-felhasználás némileg csökkent ugyan, de ennek az elnök szerint szakmai okai voltak, és a termésmennyiséget az sem növelte volna, ha éppen ugyanannyit juttatnak ki a termelők, mint tavaly. Búzából a tavalyi 5,6 millió tonna után idén 5,2 millió tonna került a tárolókba, kukoricából az aszály miatt a 2016-os 8,7 millió tonnánál kétmillió tonnával kevesebbet arattak. A napraforgótermés a tavalyi 1,88 millió tonna körüli szinten maradt, viszont a repce és a szója betakarított mennyiségének csökkenése miatt az ipari növények hozama 3,8 százalékkal maradt el az elmúlt évitől. A KSH becslése szerint szinten maradt a takarmánynövények kibocsátása, a kertészeti termékeké 2,6 százalékkal, a gyümölcsöké 3,2 százalékkal, a burgonyáé pedig 5 százalékkal csökkent.
Visszaesés volt az állattenyésztésben is: a 2016-oshoz képest 4,2 százalékkal kevesebb élő állatot és 0,6 százalékkal kisebb mennyiségű állati terméket produkált az ágazat. A csökkenést leginkább a baromfi- és a sertéságazat gyengébb teljesítménye okozta, a szarvasmarha-kibocsátás viszont enyhén nőni tudott. Az állati termékek közül a tej- és a tojástermelés lényegében változatlan maradt.
Idén 4 százalékos csökkenést várunk az élőbaromfi-termelésben, ami egyértelműen a madárinfluenza hatása – mondta a Világgazdaságnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatója. Ezen belül a víziszárnyas-kibocsátás 35-40, a pulyka 4 százalék körüli mértékben esik vissza, míg a csirkéből közel 3 százalékos bővülésre számít a terméktanács. Az elnök-igazgató szerint idén két ellentétes hatás érte az ágazatot: az év eleji áfacsökkentés és a madárinfluenza. Előbbi a szakmabeliek tapasztalatai szerint akár 10-15 százalékkal is képes lett volna növelni a fogyasztást, ami a madárinfluenza miatti állományfogyással meghiúsult, például a kacsáknál. A járványnak a belföldi pulykafogyasztásra ugyanakkor pozitív hatása volt, a terméktanács adatai szerint sokan pulykával pótolták a hiányzó kacsahúst.
https://www.vg.hu/gazdasag/fazekas-szakkepzesen-mulik-mezogazdasag-versenykepessege-708985/
