A Vodafone a Szupergyors internet programban (SZIP) két járásban kezd vezetékes hálózat építésébe. Ez egy új stratégia kezdete a Magyarországon jellemzően mobilszolgáltatást kínáló cég életében?
Magyarország az egyike azon kevés országnak, amelyekben a társaságunk nem nyújt a lakosságnak vezetékes szolgáltatást. Márpedig a technológia fejlődési iránya szerint az ügyfelek előbb-utóbb nem mobil- vagy vezetékes szolgáltatásokat választanak, hanem megoldásokat, amelyekhez viszont szükség van mindkét infrastruktúrára. Épp ezért elhatároztuk, hogy Magyarországon is belépünk a vezetékespiacra. Persze a közel országos lefedettség érdekében nagyon sok mindent kell tennünk. E feladatainknak csak egy nagyon kis szelete, hogy a kormány által meghirdetett SZIP-projektben sikeresen pályáztunk a ceglédi és a ráckevei járás vezetékes hálózatának kiépítési jogára, és ezeken a területeken megépítjük az új generációs hálózatot.
A SZIP-projekt azt a kormányzati elképzelést támogatja, hogy 2018-ra minden háztartás számára elérhető legyen a széles sávú internet. Hol tartanak e téren a Vodafone beruházásai?
Az egyik járásban már megkötöttük a partnerekkel a megvalósításhoz szükséges megállapodásokat, ott a végső tervezés folyik. A másikban pedig rövidesen megállapodunk a kivitelezővel. A tényleges építkezés – az időjárás függvényében – február végén, március elején elkezdődik, és a szerződött határidőre befejezzük az építkezéseket.
Hogyan tovább?
Sokféleképp lehet hálózathoz jutni, például vásárlással, bérléssel, vagy éppen nagykereskedelmi hozzáférésen keresztül. Az ezzel kapcsolatos terveink már alapvetően készen vannak, következhet a végrehajtás. Abban bízunk, hogy a vezetékes hálózat révén belátható időn belül konvergens szolgáltatókká válunk. Így a majdani vezetékes szolgáltatásainknak köszönhetően húzogathatjuk a versenytársak bajuszát, azaz ügyfeleinknek kiváló, teljes körű szolgáltatásokat nyújthatunk az élesedő versenyben. Ez valójában a lakossági piacra vonatkozik, mert a vállalati szegmens vezetékes telefon és fix internet iránti igényét már most is kiszolgáljuk.
Fotós: Rácz Tamás
Az említett három terjeszkedési lehetőség közül egy újabb országos vezetékes hálózat építésének van üzleti racionalitása?
Akadnak területek az országban, ahol ez indokolt, máshol viszont már több hálózatot is működtetnek. Ez utóbbi esetekben kedvező hatású lehet a piaci alapú vagy a szabályozott nagykereskedelmi hozzáférés, hiszen nem célszerű mindenhol nyolc párhuzamos hálózatot kiépíteni, érdemesebb a szolgáltatóknak osztozniuk a meglévő infrastruktúrán, illetve annak fenntartási költségein. Minden korábbinál indokoltabb lehet ez a következő mobiltechnológia, az 5G esetében, amelynek hálózatát – a végső specifikációktól függően – drágán lehet kiépíteni és fenntartani. Ezért a szereplőknek érdemes lehet megfontolniuk, hogy osztozzanak-e az infrastruktúrán, ahogyan – más esetekben – Nyugat-Európában ez már sok helyen nyílt hozzáférés (open access) keretében meg is valósul.
Hálózatot tehát egyre kedvezőbb szabályozott feltételekkel lehet majd bérelni, és ezek szerint építeni is érdemes. Van felvásárolható portéka a piacon?
Felrázta a piacot, hogy a Digi megvásárolta az Invitelt. További konszolidációt is elképzelhetőnek tartok, hiszen még mindig sok, főleg kis kábelszolgáltató működik.
A Vodafone két járásban rövidesen vezetékes hálózat építésébe kezd, egy napokban született jogszabály pedig kiemelt beruházásnak tekinti a 4G-, illetve a 4G+ és 5G-fejlesztéseket. Milyen hozadéka van mindennek?
Fontos lépés volt. A piaci szereplők várták, mert a jogszabály jelentősen lerövidíti az engedélyeztetéseket. Egyes beruházásoknál akár tíz-húsz szakhatóság is eljárhat, melyeknek eddig harminc-hatvan, de akár kilencven napjuk is volt arra, hogy például kiadjanak egy engedélyt. Természetesen eddig is akadtak olyan hatóságok, amelyek prioritásként kezelték az ügyeket, de olyanok is, amelyek nem, vagy pedig erőforrás hiányában nem tudtak gyorsan lépni. Az új kormányrendelet úgy szól, hogy ha egyéb jogszabály rövidebbet nem ír elő, az ügyintézési határidő legfeljebb nyolc nap.
Az új jogszabály miatt nem kell újratervezniük a beruházások ütemezését, finanszírozását?
Ebből a szempontból is végig kell gondolnunk a fejlesztéseinket. Előfordult ugyanis, hogy elkészült egy bázisállomásunk, de még akár hatvan napig sem tudtuk bekapcsolni, mert várnunk kellett egy szakhatósági papírra.
Milyen futó beruházásoknál hoz könnyítést a kormányrendelet?
A legutóbbi frekvenciapályázaton minden szolgáltató különböző ütemű fejlesztési kötelezettségeket vállalt, amelyeket még napjainkban is teljesítenünk kell. Az új rendeletnek köszönhetően ezek megvalósítási ideje is jelentősen csökkent. A jogszabály tehát most elősegíti a 4G-, 4G+ fejlesztéseket, de a majdani 5G-beruházásokhoz is hozzájárulhat.
Minden cég eljutott már valameddig a 4G-fejlesztésekben. Miért csak most érkezett meg ez a rendelet?
A cégek valóban jelentős lépéseket tettek. A Vodafone 4G-hálózata országos lefedettségű, a 4G+ pedig az összes nagy városban és a nagyobb turisztikai helyeken is elérhető. Folyamatosan fejlesztünk, és kapcsoljuk be a 4G+ hálózati elemeket. A kérdésre nem én vagyok hivatott válaszolni, de talán az áll a háttérben, hogy eddig a vezetékes hálózatok fejlesztésének adminisztratív támogatására fókuszált a kormány, és most jutott el a mobilhoz, amely egyébként világviszonylatban is nagyon fejlett, benne van a top 4-ben. Azt is elképzelhetőnek tartom, hogy ahol a vezetékes technológiával fizikailag vagy gazdaságilag nem fedhető le a terület, arra vonatkozóan megjelenjen majd egy, a mobiltechnológiai fejlesztést támogató kormányzati pályázat.
Említette, hogy már az 5G-re is készülnek. Ön mikorra várja az éles premiert?
Azt gondolom, hogy itthon 2020 lehet az az időpont, amikor már nem kísérleti, hanem használati jelleggel elindul az 5G. Ezért is elengedhetetlenek azok a kísérletek, amelyeket a partnereinkkel, az egyetemekkel való együttműködésben mi is végzünk. Az is nagyon fontos, hogy a zalaegerszegi tesztpályát egyik szolgáltató se sajátíthassa ki, mindenki hozzájuthasson a saját szeletéhez.
