BUX 52,169.8
-0.34%
BUMIX 4,272.85
-0.82%
CETOP20 2,447.09
-1.80%
OTP 17,300
-2.20%
KPACK 8,500
+2.41%
0.00%
0.00%
0.00%
-4.59%
ZWACK 16,700
+1.21%
0.00%
ANY 1,555
+0.32%
RABA 1,350
-1.46%
-0.20%
-0.59%
-0.59%
-0.80%
-0.90%
-2.91%
+0.48%
-3.45%
+1.38%
OTT1 149.2
0.00%
-1.29%
MOL 2,684
+1.21%
+1.16%
ALTEO 2,270
-2.16%
+2.61%
-0.40%
EHEP 1,695
+3.04%
+1.27%
-0.60%
MKB 1,972
0.00%
-1.67%
-0.71%
0.00%
0.00%
SunDell 39,600
0.00%
+1.89%
0.00%
-4.91%
-2.07%
-1.24%
NUTEX 15.08
-2.46%
GOPD 12,000
-6.25%
OXOTH 4,574
+0.04%
-1.85%
NAP 1,160
-34.83%
0.00%
-4.76%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Közösségi feldolgozókat építenek Hegyalján

A 2018-as szüret idején már fogadja a kistermelők szőlőjét a hercegkúti közösségi feldolgozó, amelyen kívül még kettő épül Tokaj-Hegyalján. A borvidéken közösségi márkát is építenek, ezek segítségével pedig a kis szőlőtermelők különösebb beruházás nélkül is borkészítővé válhatnak, de legalábbis képesek lehetnek megélni akár a szőlészetből is – nyilatkozta a Világgazdaságnak Kalocsai László, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának alelnöke.

K özösségi borfeldolgozók építésével és üzemeltetésével, egy új márka bevezetésével, valamint a közös beszerzés és értékesítés feltételeinek megteremtésével próbál jobb lehetőséget teremteni a borvidéki kistermelőknek a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa – mondta a Dereszla Pincészetet is vezető Kalocsai László. A Hercegkútra, Tállyára és Bodrogkisfaludra tervezett feldolgozók csupán részei annak a komplex csomagnak, amelynek megvalósítása megszüntethetné a borvidéken kialakult kettős árrendszert. A termelők egy része csupán 80 forint körüli árat kap egy kiló szőlőért, ami a megélhetésre sem elég, a korszerűsítésről már nem is beszélve. A kis családi gazdaságoknak a saját borászat kialakítása még a legjobb uniós pályázatokkal sem reális, mivel képtelenek az 50 százalék önerő előteremtésére, számukra a közösségi infrastruktúra lehet megoldás. Ezek az üzemek kis tételek feldolgozására is alkalmasak lesznek:

Kalocsai László szerint a legkisebb különállóan kezelhető egység 30 mázsa szőlő lesz, ami durván félhektárnyi terület termésének felel meg a borvidéken.

Hercegkúton és Bodrogkisfaludon már folyik az építkezés, reményeik szerint Tállyán is hamarosan elkezdődhetnek a beruházási munkálatok. A hercegkúti feldolgozó már a 2018-as szüretkor fogadni tudja a kistermelők szőlőjét. A három közül ez lesz a legkisebb a maga ötezer hektoliteres kapacitásával, míg a bodrogkisfaludi, illetve a tállyai borászatok – amelyek 2019-ben lesznek üzemképesek – kapacitása egyenként 10 ezer hektoliteres lesz. Bodrogkisfaludon lesz egy palackozó, illetve egy pezsgővonal is, ami még közepes birtokoknak is nagy invesztíció lenne – mondta Kalocsai László.

Borvidéki kutatóintézet is segítheti a szőlőtermelőket
Fotós: Oláh Tibor

A tervek szerint a három feldolgozóüzemen kívül üzembe helyeznek egy mobil palackozót is. „Ez lehetőséget ad arra, hogy aki otthon készíti a bort, de palackozásra nincs felkészülve, ne a bort vigye a palackozóhoz, hanem fordítva, ami egy minőségi előrelépés. Ausztriában, Franciaországban és Németországban is nagy hagyománya van ennek, akár közepes pincészetek is kihasználják ezt a lehetőséget” – hozott nemzetközi példákat Kalocsai László.

Az előzetes számítások szerint, ha egy termelő behozza feldolgozásra a szőlőjét, a palackozás munkafolyamatával együtt 80 forintos literenkénti árban jön ki a bor elkészítési költsége.

Ezenfelül fizetni kell a segédanyagokért, vagyis a palackért, a dugóért és a címkéért. Ezek a költségek azonban várhatóan alacsonyabbak lesznek, mint ha valaki maga szerezné be a segédanyagokat, ugyanis a beszerzői közösségen keresztül olcsóbb lehet a vásárlás. A beszerzői közösség – amelyet egy, a hegyközségi tanács által alapított nonprofit kft. működtet – feladata, hogy ellássa a borvidéket a szőlőtermesztéshez, illetve a borászkodáshoz szükséges anyagokkal a növényvédő szertől a boroskartonokig.

Kalocsai László számításai szerint ez évente félmilliárd forint költségmegtakarítást jelenthet a szőlősgazdáknak.

Az infrastrukturális és a szervezeti fejlesztéseket is 100 százalékban támogatásból valósítja meg a nonprofit kft. A Tokaj-Hegyalja térségi fejlesztése projekt keretében végrehajtandó beruházási csomag teljes költségvetése 6,7 milliárd forint. Ebbe a felsoroltakon kívül beletartozik még egy borvidéki kutatóintézet építése, illetve annak kutatási eszközökkel való felszerelése is. A hegyközségi tanácsnál szeretnék elérni, hogy a borvidék szereplőinek nemzetközi szinten is versenyképes tudásuk legyen. Kalocsai László szerint a németországi moseli borvidék jó példa arra, hogy a helyi kutatóintézetek mennyire magas szinten képesek segíteni a termelőket, ennek elérése a cél Tokajban is.

Harmadolás

A tokaji hegyközségi tanács szerint jó lenne átalakítani a borvidék szerkezetét is. Most a piaci szereplők egyik része a nagyobb pincészetek és az úgynevezett integrátorok, amelyekből a legnagyobb az állami Grand Tokaj Zrt., a másik pedig a jellemzően alacsony áron felvásárló „külsősök”. A hegyközség ezzel szemben egy olyan szerkezetet szeretne, amelyben körülbelül egyharmados részt tudnának magukénak az integrátorok, egyharmadot a középbirtokok, míg a harmadik harmadot a még csak nyomokban fellelhető fenntartható családi gazdaságok.

A bort eladni is tudni kell, ezért egy értékesítési közösséget is létrehoztak ugyanezen a nonprofit kft.-n belül. Ennek az a célja, hogy azokat a tételeket, amelyekre a helyi borászatoknak nincs szükségük, egy egységes márkaként dobják piacra és próbálják értékesíteni. Az idei évben bevezetendő Kingling márka volumenének felfuttatása az elsődleges cél: Kalocsai László reményei szerint milliós vagy akár többmilliós palackszámot is el tudnak érni – de ennél nem használnák a „tokaji” megnevezést, hogy ne jelentsen konkurenciát a helyi termelőknek.

Ez egy puffertermék lesz, a feleslegek levezethetők lesznek a márkán keresztül. Fontos kérdés e márka pozicionálása, ami a tervek szerint a tokaji szegmens alsó részén helyezkedne el, de – hangsúlyozta a hegyközségi tanács alelnöke – magasabban, mint a jelenlegi legalsó kategóriás borok.

Ezzel szeretnék „felhúzni” a gyengébben pozicionált tokaji borokat, egyben az ezeknél jellemző, nagyon alacsony, 80 forintos szőlőfelvásárlási árat, mert ebből biztosan nem lehet megélni. Kalkulációik szerint itt is elérhető a 140 forintos szőlőár, vagyis meg lehetne szüntetni a tokaji kettős árrendszert. Ez a borvidék megtartóképessége szempontjából is fontos lenne, hiszen, ha elérik, akár abból is megélhet egy család, hogy szőlőt termeszt – mondta Kalocsai László.

Kapcsolódó cikkek