Igaz, hogy tavaly 9 százalékra csökkent Magyarországon a társasági – az egyik legalacsonyabbra Európában –, a helyi iparűzési adó azonban továbbra is elviszi a teljes forgalom átlagosan két százalékát, ezzel pedig elmossa az alacsony társasági adó kedvező hatását – hangzott el a Külügyi és Külgazdasági Intézet minapi rendezvényén, amelyen két amerikai multi magyarországi vezetői osztották meg tapasztalataikat a hazai beruházási környezetről. Kiss Zoltán, az NCR Magyarország Kft. gyárigazgatója és Peer János, a CooperVision CL Hungary Kft. vezérigazgatója a fenti mellett abban is egyetértett, hogy némileg ösztönzi a mobilitást a saját gépkocsival való munkába járás nagyobb támogatása, bár ez az alkalmazottaiknak csak töredékét érinti. (A támogatás kilométerenként 9 forintról 15 forintra emelkedett.) A gyártósor melletti dolgozókat busszal szállítják, ami drága, és mivel egyre messzebb kell értük menni, néhány év alatt a többszörösére nőtt a költség. A megoldást a két vezető részben a munkásszállókban látja.
Kiss Zoltán és Peer János szerint is egyre nehezebb megtalálni a szakképzett munkaerőt, ráadásul a megfelelő tudású munkavállalóknál is előfordulnak hiányosságok.
A frissdiplomások elméleti tudása hatalmas, de meg kell őket tanítani a dolgok pragmatikus megközelítésére. Nem könnyű stabil, tárgyalóképes angol nyelvtudású szakemberre sem bukkanni
– mondta Kiss Zoltán. Peer János hiányolta a gyárak és az egyetemek közötti valós kapcsolatokat, a hazai gyakorlatba átültethető példaként e téren a németországi gyakorlatot említette.
A két cégvezető szerint
a régióban folyamatosan emelkedő bérek miatt az egyszerű munkafolyamatokat már nem éri meg a multiknak idetelepíteni, Indiában és a Közel-Keleten sokkal olcsóbb a munkaerő.
„Ide az jöjjön, aki magasan képzett munkaerőt keres,
mert ma már itt a »kéz« nem olcsó, de az »agy« még igen.
A szakembereink és a mérnökeink arányaiban még keveset keresnek. Ezért is kell ebbe invesztálni, főleg, mert a robotizáció térnyerésével inkább szakképzett dolgozókra lesz szükség” – mondta Peer János.
Magyarország földrajzi adottságai is vonzók a két vezető szerint, és az ország infrastruktúráját is kellően fejlettnek ítélik. Az előbbi nagy versenyelőny a Távol-Kelettel szemben, az úthálózatunkkal pedig például Lengyelországot utasíthatjuk magunk mögé.
