A 2017-es termőföld-adásvételek elemzése alapján megállapítható, hogy tavaly 1,429 millió forint volt egy hektár átlagára, ami több mint 16 százalékos növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest – jelentette be Sáhó Ákos, az Agrotax Kft. ügyvezetője a cége által készített országos termőföldpiaci körkép bemutatóján. Az elemzés a tavaly az önkormányzatoknál kifüggesztett adásvételek adataira épül úgy, hogy a legmagasabb és legalacsonyabb értékű 10 százalékot nem vették figyelembe.
Az ügyvezető elmondta, hogy
az összes magyarországi régióban egymillió forint fölött volt a föld hektáronkénti átlagára.
A legmagasabb 1,652 millió forintos átlagárat a Dél-Alföldön, a legalacsonyabbat pedig – 1,116 millió forintot – Észak-Magyarországon mérték.
Megyei szinten a Budapesthez tartozó földek 2,411 forintos átlagára után Hajdú-Biharban és Békésben a legdrágábbak a földek 1,857, és 1,854 millió forinttal. Egyedül Nógrád megyében mértek egymillió forint alatti átlagárat, itt hektáronként 947 ezer forintért is földhöz lehetett jutni. Az adatbázisból kiderül, hogy
tavaly mintegy 280 ezer hektárnyi föld cserélt gazdát,
amiből 131 ezer hektár volt szántó. Utóbbi átlagára 13 százalékkal emelkedett a 2016-oshoz képest, és elérte a hektáronkénti 1,477 millió forintot. A leginkább a Dél-Alföldön drágultak a szántók, itt az Agrotax 20 százalékos áremelkedést mért, legkevésbé pedig a Dunántúlon, és Észak-Magyarországon lett drágább a szántóföld: itt 8 százalékkal magasabb árszinten születtek az adásvételek.
A gyümölcsösöknél 1,694 millió, a szőlőnél pedig 1,862 millió forint volt az átlagár. Ugyanakkor míg a szántói esetében 8,2, addig a gyümölcsösöknél 3,3, a szőlőknél pedig 0,74 hektár volt az adásvételek átlagos területe.
