Összehangolt munka eredményeként a 2011-ben még mintegy hatezres tenyészkoca-állomány tavalyra mintegy tízezresre gyarapodott, a tenyészetek száma pedig 136-ról, 222-re nőtt – mutatott rá Czerván György.
Kiemelte, hogy a folyamatot segítették a sertéstenyésztőknek juttatott támogatások. Elmondása szerint a sertéshízók állatjóléti támogatása, amely 2010-ben még 6 milliárd forintos kerettel rendelkezett, mostanra az Európai Bizottság és a közösségi jogszabályok által engedélyezett maximális 9,14 milliárd forintra nőtt.
Az elmúlt időszak erőfeszítéseit Czerván György szerint alátámasztja, hogy a Mangalica Fesztiválon évről évre egyre több a szakmai résztvevő és a látogató.
Az államtitkár kitért arra, hogy a prémium kategóriába tartozó magyar mangalicatermékek az exportpiacokon is keresettek.
A 230 MOE-tagból ugyanakkor mintegy 200 szinte csak belföldön értékesíti termékeit – jegyezte meg Czerván György.
A mangalica tenyésztésének sikere példát adhat más őshonos fajok és fajták tenyésztőinek arra, hogy a hagyományos magyar állatfajták tartása jövedelmező tevékenység lehet – húzta alá.
Tóth Péter, a MOE elnöke az MTI-nek elmondta, hogy az egyesület a szaktárcától évente mintegy bruttó 100 millió forintot kap termékek bevezetésére, bel- és külföldi marketingre. További mintegy 50 millió forintos támogatást kap az egyesület a törzskönyvezési feladatok elvégzésére, valamint mintegy 25 millió forinthoz jut kannevelésre és a genetikai háttértevékenységre.
Ma Magyarországon évente 60-70 ezer mangalica hízót nevelnek. Ezek kétharmadát házaknál, egyharmadát pedig üzemi körülmények között, vágóhidakon vágják le. A mangalicaágazat átlagos éves árbevétele 11-12 milliárd forint, ebből a termelőké 4,0-4,5 milliárd forint
- ismertette a MOE elnöke.
