A tavalyi reklámtorta mérete 240,98 milliárd forint, amely az előző évhez képest 11,52 százalékos növekedést jelent – jelentette be a Urbán Zsolt, a Magyar Reklámszövetség elnöke a szerdai Evolution konferencián. A média típusok sorrendjében nem történt változás 2016-hoz képest, és minden szegmens fejlődni tudott.
Továbbra is folytatódott a digitalizálódás a reklámpiacon, mely 16 százalékos növekedést eredményezett a tavalyi évben, így már közel 80 milliárd forintot fordítottak erre a hirdetők – mondta Sopov István, az IAB Hungary elnöke a digitális reklámköltések kapcsán. Az IAB Hungary AdExpect felmérése alapján idén is kétszámjegyű bővülés várható.
Tavaly a negyedik éve mutatott folyamatos növekedést a hazai televíziós reklámpiac, ami 7,5 százalékos, több mint négy milliárd forintos bővüléssel meghaladta a 60 milliárd forintot. A televízió 25 százalékos részesedésével megőrizte súlyát a teljes reklámpiacon
– mondta Kovács Krisztián, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesületének elnöke.
Forrás: VG
Az elmúlt évben 18,5 százalékos növekedést ért el a hazai nyomtatott sajtó a reklámpiacon, így hosszú évek után a sajtó két számjegyű növekedést tudhat magáénak. A tavalyi trendfordulót megerősítve, 2017-re jelentős emelkedést mutatnak a friss adatok: a sajtópiac 38,3 milliárd forint reklámbevételt és 59,983 milliárd forint lapeladásból származó bevételt ért el 2017-ben.
A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 8,47 milliárd forint online hirdetési árbevételt realizáltak. A print piac összesített árbevétele így 106,7 milliárd forint lett
– mondta Kovács Tibor, a Magyar Lapkiadók Egyesülete elnöke.
Az adatvezérelt szektor mérete tovább nő, az előző évhez képest három százalékos emelkedéssel a volumen 32,8 milliárd forintra emelkedett, ezt a növekedést pedig a nemzetközi trendek is visszaigazolják. Minden jel arra mutat, hogy a 2018-es év is további növekedést hoz az adatvezérelt piaci szereplők számára – jelentette ki Huszics György, a Direkt- és Interaktív Marketing Szövetség elnöke.
Növekvő kihasználtság és jelentős növekedés jellemezte az OOH szegmens (óriásplakát, citylight, hirdetőoszlop) 2017-es évét. Hantosi Bálint az MRSZ OOH elnöke kiemelte:
a hazai OOH piacon tavaly is az óriásplakátokon realizálódott a bevételek 50 százaléka, de a nemzetközi tendenciáknak megfelelően, hazai szinten is elindult az átrendeződés, kiegyenlítődés.
A rádiós piac is növekedni tudott – mondta Radetzky András, a Helyi Rádiók Országos Egyesületének elnöke. Hozzátette, a részadatok alapján elmondható, hogy a helyi rádiók összességében 16 százalékot növekedtek, a budapesti adóknál és a regionális hálózatoknál pedig a non-spot költés mutat jelentős emelkedést 2016-hoz képest.
A mozi 2017-es reklámbevételei továbbra is növekedést mutatnak, hiszen a tavalyi 4 százalékos emelkedés igazolja, hogy egyre több hirdető választja a mozit a média mix elemeként.
Tovább nőtt az állam szerepe
Az állam már 2016-ban a reklámipar legnagyobb szereplőjévé vált és szerepe tovább erősödött. „Az állam több, mint 40 milliárdot szakít ki a reklámtortából. A tavalyi évhez képest ugyanakkor magasabb számról tudunk beszámolni a kereskedelmi szegmensben is, ami nagyon biztató, de jelenleg a reklámköltések még mindig elmaradnak a válság előtti arányos szinttől. Ha az iparágat érintő kiszámíthatatlan szabályozással és a folyamatos piaci változásokkal terhelt piacon ilyen eredményt tudunk felmutatni, akkor egyértelműen levonhatjuk azt a következtetést, hogy egy, az iparágat támogató környezetben nagyobb fejlődésről számolhatnánk be” – hangsúlyozta Urbán Zsolt.
