BUX 43,558.55
+1.93%
BUMIX 3,744.73
+0.03%
CETOP20 1,841.99
0.00%
OTP 9,208
+3.25%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+2.04%
-1.46%
ZWACK 17,200
-0.58%
+2.22%
ANY 1,565
+1.29%
RABA 1,110
-0.45%
0.00%
+1.75%
0.00%
-4.21%
+0.79%
0.00%
+0.53%
0.00%
-0.18%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,896
+2.91%
0.00%
ALTEO 2,800
+0.72%
0.00%
-1.91%
0.00%
0.00%
-0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
0.00%
SunDell 45,800
0.00%
+0.26%
+1.70%
0.00%
+7.69%
-2.70%
+1.49%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
-3.09%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Tüdőrákszűrő program Magyarországon

Hazánk világelső a tüdőrák-halálozás terén. Évente csaknem kilencezren halnak meg ebben a ma még kevéssé gyógyítható betegségben. Az ötéves túlélés aránya 15-17 százalék.

Ismert tény, hogy Magyarország világelső a tüdőrák-halálozás terén. Évente csaknem kilencezren halnak meg ebben a ma még kevéssé gyógyítható betegségben. Az ötéves túlélés aránya 15-17 százalék, s a mind hatékonyabb gyógyszeres és sugárterápiás kezelési lehetőségek ellenére is a gyógyulás reális esélyét a korai stádiumban történő reszekciós műtét jelenti. Sajnos a daganat sokáig fájdalommentesen nő, mire tüneteket okoz, az esetek nagy részében már nem operálható. Világviszonylatban is csupán 20-23 százalékos az operabilitási ráta, nálunk a késői felfedezés miatt csupán 17 százalékos.

A szűrés célja, hogy olyan korai stádiumban fedezzük fel a tüdőrákokat, amikor még nagyobb arányban alkalmazható a műtéti megoldás.

Kezdetben, az 1960-as évektől mellkasröntgennel, valamint köpetcitológiai vizsgálatokkal próbáltak szűrni, ám ezek nem vezettek eredményre, a tüdőrák-halálozást nem tudták csökkenteni. A CT megjelenése áttörést hozott. A computertomográf alkalmazását a szűrőprogramokban az alacsony sugárdózisú CT-vizsgálatok (Low Dose CT, LDCT) kidolgozása tette lehetővé. Ugyanis az elsődleges követelmény, hogy a vizsgálatból fakadó rizikó, jelen esetben a sugárterhelés, ne legyen nagyobb, mint a szűrendő betegség kockázata. Az Egyesült Államokban a National Lung Cancer Screening Trial (NLST) vizsgálat volt az első, amely pozitív eredményt hozott. Ennek során egy a tüdőrákkal különösen fenyegetett csoportban szűrtek: olyan 55 és 74 év közöttieket, akiknek a kórtörténetében legalább 30 csomag/évnyi dohányzás is szerepelt. Az LDCT-vel vizsgáltaknál a tüdőrák okozta mortalitás 20 százalékkal, a teljes mortalitás 6 százalékkal lett alacsonyabb, mint a kontrollcsoportban, amelyet mellkasröntgennel szűrtek. Az eredmények hatására 2013 decemberében a US Preventive Services Task Force (USPSTF, Amerikai Népegészségügyi Prevenciós Szervezet) B evidenciával az ajánlott szűrővizsgálatok közé sorolta az új eljárást, amelyet azóta a szövetségi egészségbiztosítás, a Medicare is finanszíroz. Európában több országban – Hollandiában, Belgiumban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban és Magyarországon – folynak a tüdőrák szűrését célzó modellvizsgálatok.

A költséghatékony tüdőrákszűrés érdekében végzett kutatás nyomán a meglévő eszközpark jobb kihasználásával is sokkal több tüdőrákos beteget lehetne megtalálni olyan korán, amikor a daganat megoperálható, amivel a daganateltávolítás hazai aránya világviszonylatban is kiemelkedő szintre emelkedhet
Forrás: AFP

Mivel a dohányosok száma sajnálatosan magas, egy általánosan bevezetendő szűrőprogram túl nagy terhet róna az egészségügyi ellátórendszerre. Az is fontos szempont, hogy akiknél minimális e betegség kockázata, azokat fölösleges évente sugárterhelésnek kitenni. Ezért különböző kutatások arra törekszenek, hogy a dohányosokon belül is meghatározzák a fokozottabb kockázatú alcsoportokat. Az Egyesült Királyságban például figyelembe veszik a családi kórtörténetet és a szervezetet ért azbesztterhelést is. Hazai kutatások során bebizonyosodott, hogy a dohányos és a COPD-s betegek tüdőrák-gyakorisága 13-szoros a lakosság egészéhez viszonyítva. Az Országos Korányi Pulmonoló­giai Intézetben HUNCHEST néven indítottuk el a hazai tüdőrákszűrő programot. 50 és 79 év közöttieket szűrünk függetlenül attól, hogy dohányoznak-e vagy sem, egészségesek-e, vagy van-e valamilyen (nem daganatos) betegségük. Azt a célcsoportot keressük, amelyben a hazánkban majdan bevezetendő rizikócsoportos tüdőrákszűrés szakmailag megfelelő eredményt adhat és költséghatékony is lehet. 2017 végéig mintegy ezer szűrővizsgálatot végeztünk el. Tíz esetben diagnosztizáltunk tüdőrákot (1,0%), közülük kilencben operálható volt az elváltozás (90%). Európában a belga és a holland vizsgálat 0,9 százalékban emelt ki ténylegesen tüdőrákos betegeket. Ez azt jelzi, hogy az alacsony számok ellenére reális találati arányt értünk el.

A programunk első eredményei biztatók, joggal feltételezzük, hogy a vizsgálat befejezését követő elemzések nyomán hazánk is bevezeti a kockázati csoportos LDCT tüdőrákszűrést.

Előzetes számításaink szerint az 50 és 79 éves kor közötti és 20 csomag/évnél magasabb dohányzási anamnézisű magyarok száma hatszázezer lehet. Egy ilyen esetben reális, 50 százalékos várható részvétel esetén ez évi háromszázezer LDCT szűrővizsgálatot jelentene. Ha magasabb dohányzási küszöböt választunk, vagy a COPD betegséget is figyelembe vesszük, akkor szűkebb lesz a vizsgálandó csoport, s magasabb a kiemelési arány. A hazánkban meglévő CT-berendezések jelentős része csupán egy műszakban dolgozik, így különösebb eszköztelepítés nélkül, a kapacitások és a finanszírozás kiterjesztése révén is megoldható lenne a szűrővizsgálatok elvégzése. Ekkor pedig – egy százalék körüli kiemelési arányt alapul véve – még mintegy ezer további tüdőrákos beteg esetében végezhetnék el a gyógyulás reményét jelentő műtétet. Ezzel a daganateltávolítás hazai aránya világviszonylatban is kiemelkedőre, 25-27 százalékra emelkedhetne. A szűrés járulékos hasznaként pedig azoknál a betegeknél, akik ugyan szintén panaszmentesek, de már nem operálhatók, hamarabb indulhatna a korszerű gyógyszeres kezelés. Így nagyobb hatásfokkal alkalmazhatnák a tüdőrák esetében is a többéves túlélés reményét jelentő molekuláris célzott és immunológiai terápiát.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek