Magyarország nincs egyedül: újabb EU-tagország kér mentességet Trumptól az amerikai szankciók alól – orosz olaj nélkül nem lesz üzemanyag
Mentességet kérne az Egyesült Államok új szankciói alól Bulgária, mert attól tart, hogy az Oroszország legnagyobb magántulajdonban lévő olajvállalata elleni intézkedések súlyos üzemanyaghiányhoz és népszerűségi válsághoz vezethetnek az országban – tudta meg a Politico névtelen forrásoktól. Az orosz olaj nélkülözhetetlen az üzemanyag előállításához.
Donald Trump amerikai elnök múlt héten jelentette be a szankciókat Oroszország két legnagyobb olajvállalatával, a Rosznyefttel és a Lukoillal szemben. Ennek betartása alól több uniós tagállam (így Németország is) mentességet kérne, mivel ezekben az országokban a cégek jelentős gazdasági tevékenységet folytatnak.
Bulgáriában található a Lukoil burgaszi finomítója, amely az ország üzemanyag-ellátásának akár 80 százalékát biztosítja.
A vállalat évek óta meghatározó gazdasági szereplő a balkáni országban, a finomítót pedig korábban az EU-s szankciók kijátszásával is összefüggésbe hozták.
A források szerint a bolgár kormány már megkereste Washingtont, hogy tájékoztatást kérjen a mentesség igénylésének módjáról, mivel szeretné elérni, hogy a szankciók november 21-i életbe lépése után is működhessen a finomító.
A kabinet attól tart, hogy a szankciók miatt a pénzintézetek elfordulnak a burgaszi üzem finanszírozásától, ami a finomító leállását,
országos üzemanyaghiányt és tiltakozásokat idézhet elő.
A kabinet szerint egy ilyen helyzet a kormány bukásához is vezethetne, ami belpolitikai ellenfelének, Rumen Radev bolgár elnöknek kedvezne. Őt egyesek Moszkvához közelállónak tartják, és nyilvánosan is felvetette már egy új politikai párt létrehozását.
Más szakértők azonban megkérdőjelezik azt az állítást, hogy ha Washington nem ad mentességet, Radev politikailag megerősödne. Ez „a kormány félelemkeltő taktikája” – mondta Ilian Vasilev, Bulgária volt oroszországi nagykövete, jelenleg az Innovative Energy Solutions tanácsadó cég vezetője, aki szerint ezzel csak a finomító eladásának elodázását próbálják igazolni.
Orosz olaj nélkül egyszerűen nem lesz üzemanyag Bulgáriában
Julian Popov, korábbi környezetvédelmi miniszter és a Strategic Perspectives agytröszt vezető elemzője szerint
a bolgár kormány „nincs felkészülve megfelelően” a helyzetre, és „nem rendelkezik vészforgatókönyvvel” arra az esetre, ha a Lukoil kivonulna az országból.
Ez szerinte könnyen üzemanyaghiányhoz vezethet, ha nem találnak gyors megoldást.
Popov úgy véli, a kormánynak lépéseket kellene tennie a finomító működésének állami ellenőrzés alá vonására egy nemzetközi jogászokból és szakértőkből álló bizottság támogatásával, amely segíthetné Szófiát a stratégiai létesítmény kezelésében.
Ahogy azt a Világgazdaság megírta, Bulgária ideiglenesen megtiltotta a kőolajtermékek – elsősorban a dízel és a repülőgép-üzemanyag – exportját az Európai Unió tagállamai felé. A parlamenti többség szerint a döntés célja az ország energiabiztonságának garantálása és a hazai üzemanyagpiac stabilitásának megőrzése, különösen annak fényében, hogy az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a Lukoil ellen.
Az exporttilalom főleg az uniós tagállamokat fogják érinteni. A döntés feszültséget kelthet az EU belső energiapiacán, hiszen Bulgária az elmúlt években jelentős dízelexportőr volt a térségben, különösen a háborús helyzet miatt akadozó orosz szállítások idején.
Amerikai szankciók: Magyarország már jelezte kérését
Orbán Viktor bejelentette, hogy november 7-én Washingtonba utazik, ahol egy nagy delegációval – több miniszter, gazdasági vezetők, fontos állami szervek vezetői és a nemzetbiztonsági főtanácsadó – tárgyal majd Trumppal és az amerikai kormány tagjaival.
A tárgyalások fókuszában a béke és az energia biztosítása áll. A leendő amerikai–magyar megállapodás sarokpontja, hogy a tengeri kapcsolattal nem rendelkező Magyarország kap-e mentességet az orosz olajra kivetett brutális amerikai szankciók alól.
A miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában, a szokásos péntek reggeli interjújában elmondta, hogy az energiakérdés rendezése fontos az amerikai befektetések hazánkba hozatalához.
Meg kell értetni az amerikaiakkal, hogy milyen olyan országban élni, amelyiknek nincs tengerpartja, azaz kiszolgáltatottnak lenni.
Meg kell győznöm az amerikaiakat arról, hogy Magyarország egy „bezárt ország”, nincs tengerünk, ezért mi ki vagyunk szolgáltatva azoknak a szállítási útvonalaknak, amelyeken keresztül érkezhet energia Magyarországra, és ezek leginkább csővezetékek – fogalmazott.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a németeknek van tengerpartjuk, de szintén kivételt kérnek az amerikai szankciók alól az egyik finomítójukra nézve, miközben „a mi zakónk szárnyát rángatják, hogy jöjjünk le az orosz energiáról”.
