Valami óriási dolog készül Kárpátalján: az ukránok rájöttek, itt biztonságban vannak Putyin elől – ez lehet az új Donbász, megindult a betelepülési hullám

Kárpátalja jelentős gazdasági átalakuláson megy keresztül. Míg a régió korábban az agráriumra és turizmusra koncentrált, addig mostanra egy erős ipari és energetikai központtá kezd átalakulni. Az elmúlt időszakban Kárpátalján sorra jöttek létre ipari parkok, a régió infrastruktúráját, valamint energiaellátását megerősítették annak érdekében, hogy vonzóbbá váljon a gyártó- és feldolgozóipar számára. Sok vállalat költözött át ide, hogy itt működtethesse üzemeit – mutat rá elemző cikkében az Epravda.

Ipari parkok és beruházási lendület

Az orosz–ukrán háború 2022. februári kiszélesedése óta új fejezet nyílt Kárpátalja életében: 330 vállalat, köztük kohászati és a gépészeti üzemeik helyezték át ide tevékenységüket a harcok sújtotta keleti és déli régiókból. A vállalkozásokkal együtt több tízezer ukrán költözött a régióba.

A cégek és az dolgozók áttelepülése élénkítette a régió gazdaságát: a 64 területi közösség költségvetése a regionális költségvetéssel együtt megduplázódott 2021-hez képest. Vaszil Ivancso, a Kárpátaljai Regionális Katonai Közigazgatás (OVA) első helyettes vezetője szerint

Ez a szám még az infláció és a hrivnya leértékelődésének hátterében is szép teljesítmény.

A Gazdasági Minisztérium legfrissebb, 2023-ra vonatkozó becslései alapján az összes ukrán áttelepülő vállalat 40 százaléka Kárpátaljára költözött. Az OVA adatai szerint az áttelepített vállalatok

• 2022-ben 92 millió hrivnyát fizettek be adóként a helyi költségvetésekbe,
• 2023-ban ez az összeg 202 millió,
• 2024-ben 503 millió,
• 2025-ben pedig 756 millió hrivnya.

A cégek főbb iparágai a feldolgozóipar, a gépipar, az építőipar, az informatika és a szállítmányozás.

Az egyszeri társadalombiztosítási járulék befizetése a 2023-as 100 millió hrivnyáról 2025-re 716 millió hrivnyára emelkedett, az áthelyezett vállalkozásoknál alkalmazottak száma 2200-ról 11 700-ra nőtt. 

Beszédes az is, hogy Kárpátalján az ipar villamosenergia-fogyasztása egyharmadával nőtt.

Miért éppen Kárpátalja?

A régióban fejlett az infrastruktúra, gyorsan adnak ki hálózati csatlakozási engedélyt, valamint az áramellátás is bővül. Nő a megújuló energiaforrások (a szél- és a napenergia) szerepe, valamint a gáz- és hőtermelés modernizálása is megkezdődött. A régió már nemcsak energiafogyasztó, hanem energiatermelőként ipari termelők kiszolgálója is. 

Kárpátalját a földrajzi elhelyezkedése is segíti abban, hogy Ukrajna a legdinamikusabban fejlődő területévé vált. Közel van Európai Unió határa és a viszonylag szabad ipari területek rendelkezésre állása is előnyös. Ez a régió az egyetlen Ukrajnában, ahol jelenleg nincs kijárási tilalom, ami még inkább vonzóvá teszi a befektetések szempontjából.

Arról nem is beszélve, hogy lényegében ez az egyetlen ukrán területi egység, amelyet elvétve ér orosz katonai támadás. Igaz, a legutóbbi pusztító erejű volt Munkácson, amikor porig lőtték egy amerikai gyár csarnokát. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az orosz állítás szerint ebben az üzemben olyan termékeket is előállítottak, amelyeket az ukrán haderő használt fel. Ezt Zelenszkij ukrán elnök, illetve a Flex gyár vezetői is határozottan cáfolták.  

Mindenesetre Kárpátalja ideális célpont lett azoknak a vállalatoknak, amelyek biztonságos működési környezetet keresnek.

Hamarosan Kelet-Európa egyik legnagyobb gyára nyílik Kárpátalján

Ivancso a lapnak elárulta, hogy néhány hónapon belül egy új gyár nyílik Kárpátalján, ami Kelet-Európa egyik legnagyobbja lesz. Az ukrán vállalkozó egy másik régióban tervezte elindítani az üzemet, de a háború megváltoztatta a terveit.

„A háború előtt egy hazai befektető szerződéseket kötött berendezések szállítására és egy új termelés beindítására. Sikerült meggyőznünk, hogy Kárpátalján is nyisson üzemet.”

– mondta az OVA helyettes vezetője.

Az exportorientált gyárak szűk keresztmetszetét a határátkelőhelyek áteresztőképessége jelenti. Az ukrán kormány ennek növelésén dolgozik. „Nagyon szeretnénk egy logisztikai és szállítási piaci rést elfoglalni. Kárpátalja Szlovákiával, Magyarországgal, Romániával és Lengyelországgal határos. Ez a régiónk egyik fő előnye. Nem használjuk ki teljes mértékben a benne rejlő lehetőségeket” – mondta Ivancso.

Azonban nem minden az ukrán kormányon múlik. A lengyel mezőgazdasági termelők határzárai alatt a kárpátaljai ellenőrzőpontokon az elektronikus sor elérte a 20 napot. Ráadásul Lengyelországban kényelmesebb a határátlépés, ott azonnal elindul az autópálya, míg Szlovákiában és Magyarországon (egyelőre) több tíz kilométert kell megtenni az ukrán határtól az autópályák eléréséhez.

Ukrajna gazdasági bővülésének új központja ma már Kárpátalja

Kárpátaljában gazdasági és ipari áttörés történik, egyes szakértők szerint a régió lehet Ukrajna új ipari motorja, amit jól mutat az ipari parkok gyarapodása, az energetikai kapacitás bővülése, az, hogy országon belül vállalatok helyezik át oda a termelésüket, a munkaerő visszatérése, valamint a kedvező logisztikai helyzet. Ugyanakkor a megvalósításhoz szükség van tudatos infrastruktúra-fejlesztésre, szakemberképzésre és fenntartható stratégiára.

A beruházások, a vállalatok betelepülése, a megnövekedett energia- és ipari kapacitás mind azt vetíti előre, hogy

Kárpátalja lehet az új Donbász

Kárpátalja potenciálisan Ukrajna új ipari központjává válhat, olyanná, mint korábban az iparosodott Donbász régió, ami jelenleg az orosz–ukrán háború legfőbb harctere. A régió profilja ugyanakkor korszerűbb és diverzifikáltabb, mivel nem csupán nehézipari termelés van itt, hanem készterméket gyártanak, jelen van a könnyűipar, a feldolgozás és modern energetikai megoldások.

A gyors ipari és energetikai növekedés infrastrukturális problémákat is magával hoz, például logisztikai kihívásokat, az energetikai hálózati kapacitásának erőteljes bővítését és a túlkeresletet a szakemberekre.

Ezekre mind megfelelő választ kell adni ahhoz, hogy a gazdasági növekedés fenntartható legyen és a régió hosszú távú ipari központtá váljon. A régió jövőjét tekintve a legfőbb kérdés az, hogy mennyire lesz tartós a növekedés és mennyire sikerül kivédeni a növekedés mögött megbúvó kockázatokat.