Miért nem ad hitelt a bank? Bemutatjuk, min múlik az igénylés befogadása – meglepő feltételeknek kell megfelelni
Hiteligényléskor az igazolt, rendszeres havi jövedelem alapvető feltétel, ami természetesen minél magasabb, annál jobb. A bankok jellemzően nem hiteleznek olyan személyt, aki még próbaidőn van a munkahelyén, ahogy a vállalkozóknál is elvárják, hogy legalább egy lezárt, teljes üzleti évvel rendelkezzenek – írja az Origo.
A jövedelem nagysága mellett rendkívül fontos, hogy a lehető legkevesebb egyéb hitellel rendelkezzünk.
A bankok kötelesek megvizsgálni, hogy a jövedelem mekkora részét teszi ki a havi törlesztőrészlet – minél alacsonyabb ez az arány, annál nagyobb eséllyel kaphatunk hitelt.
Amennyiben egy korábbi hitel miatt túl magas az ún. jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató (JTM), úgy lehetőség szerint érdemes az igénylés előtt visszafizetni a korábbi hitelt, hiteleket. A hitelkártyáknak, folyószámla-hitelkereteknek bár nincs fix havi törlesztőjük, azok is beleszámítanak a JTM-be – ilyenkor a rendelkezésünkre álló hitelkeret 5 százalékával számolnak a hitelintézetek, mint fix törlesztővel.
Ez akkor is igaz, ha egyébként sosem használjuk a hitelkeretet. Szóval ha nincs rá szükségünk, és emiatt túl magas lenne a JTM-értékünk, úgy érdemes megszüntetni ezeket a szerződéseket, nehogy emiatt csússzon el a hitelfelvétel – foglalja össze a Bank360 elemzése.
A hiteligényléskor fontos, hogy ne szerepeljünk a központi adóslistán
Jelzáloghitel esetében alapvető fontosságú a hitelösszegnek a fedezetként szolgáló ingatlan értékéhez viszonyított aránya (hitelfedezeti mutató, HFM). A jegybanki főszabály szerint a megvásárolni kívánt ingatlant forgalmi értékének 80 százalékáig (elsőlakás-vásárlók esetében 90 százalékig) lehet hitelezni, bár sok bank ennél nagyobb arányú önerő felmutatását várja el.
Minél alacsonyabb tehát a hitelfedezeti mutatónk, annál nagyobb eséllyel kapjuk meg a hitelt. Értelemszerűen rontja a megítélésünket, ha egy korábbi hitelügyletben már volt késedelmes törlesztésünk.
A hitellel rendelkező ügyfelek adatai felkerülnek a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) adóslistájára, amely segítségével a hitelintézetek ellenőrizni tudják, hogy van-e már hitele a náluk hitelt igénylő ügyfélnek.
Amennyiben az adós rendben fizeti a hiteleit, úgy a KHR-ben szereplő esetleges korábbi hitelek csak akkor jelenthetnek gondot, ha a régi és az új hitelek együttes törlesztőjének aránya túlságosan magas lenne az ügyfél jövedelméhez képest. Ezeken kívül még számos – olykor talán meglepő – tényezőt is vizsgálhatnak a pénzintézetek a hitel igénylésekor, erről itt olvashat bővebben.
