Újra bővülhet a luxusmárkák piaca

Két évvel ezelőtt még stagnált a luxuscikkek piaca, ám a tavalyi év már a növekedésről szólt. A Bain & Company közelmúltban kiadott jelentéséből kiderül:

2017-ben 5 százalékkal bővült a globális luxuspiac, és az előrejelzések szerint a következő három év során évi 4-5 százalékkal nő majd a szegmens.

A legnagyobb lökést a személyes használatú luxuscikkek adták a piacnak, tavaly világszerte növekedést könyvelhetett el ez a részpiac, leginkább a szinte mindenhol erősödő belső fogyasztásnak és a turisták nagyobb összegű költéseinek köszönhetően. Az évtized végére a piac értéke 295-305 milliárd euróra nőhet elemzői becslések szerint.

A luxuscikkek piacát a közeljövőben néhány jól azonosítható trend mozgatja majd. A már említett jelentés, illetve más kutatások egyebek mellett ilyen trendként azonosítja az úgynevezett kísérleti termékeket: kínálnak ilyeneket éttermek, hotelek, borászatok, különböző dizájncégek és bútorgyártók is. Bár a prémiumminőségű cikkek továbbra is nagy keresletnek örvendenek – legfőképp mint státuszszimbólumok –, a vásárlók egyre inkább a luxussal társított életérzésre koncentrálnak, vagyis előnyben részesítik a nem kézzelfogható tulajdonságokat, érzeteket a hagyományos luxuscikkekkel szemben.

A vásárlók elvárásai tehát változnak, a kereslet jól érzékelhetően eltolódott a standard termékek felől a személyre szabott szolgáltatások és termékek irányába.

Másik érdekes trend, hogy bár az egy márkát áruló üzletek továbbra is a luxuscikkek legfontosabb értékesítési csatornái, egyre nagyobb teret hódítanak a digitális platformok, az online értékesítés fokozódó kihívás az offline boltok számára. Tavaly az online eladások mintegy 24 százalékkal nőttek az előző évhez képest, a bővülés motorjai a kiegészítők, főleg a cipők és a táskák voltak. Az online mellett a többcsatornás értékesítés is egyre inkább a meghatározó trendek közé tartozik. A vásárlók nem egyszerűen csak besétálnak egy üzletbe, hanem mindinkább jellemző, hogy előtte a digitális világban tájékozódnak, illetve személyre szabott ajánlatokat kérnek online, vagyis kombinálják az offline vásárlást az online vásárlás élményével.

Egyre tudatosabbak is a luxuscikkek vásárlói a jelentés szerint, bár ez egyelőre a legtöbb fogyasztónál abban merül ki, hogy vásárlásnál ellenőrzi a gyártási helyet.

Globálisan a Made in Italy címkét viselő termékek vezetik a vásárlói toplistát, a második és a harmadik helyen Franciaország, illetve az Egyesült Államok áll. Felmérések szerint a luxustermékek közül a ruhák és a cipők azok, amelyek az olasz divatipart mozgatják, közben a parfümök és az ékszerek piacán némi hanyatlás tapasztalható.

Az ezredforduló táján született generációnak – mint annyi másban – a luxuscikkek terén is határozottan elkülönülnek a preferenciái a többi nemzedékétől. A Bain & Company jelentése szerint tavaly a luxusszegmens növekedésének 85 százalékát adták az újabb generációk, egészen pontosan a millenniumi és a Z generáció. Az előbbi ráadásul egy eddig példa nélküli kihívás elé állította a luxusmárkákat: a digitális forradalom részeseiként, és mivel minden eddigi generációtól eltérő módon látják a lehetőségeket, a millenniumi nemzedék tagjai nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az önkifejezésnek és az élményeknek, mint a kézzelfogható dolgoknak. Emellett pedig jócskán kijutott nekik a vállalkozószellemből, vagyis gyakran ők maguk alkotnak új márkákat és termékeket, ha a meglévők nem elégítik ki az igényeiket. A luxusmárkáknak tehát el kell sajátítaniuk a millenniumi generáció gondolkodásmódját, hogy sikeresen reagáljanak a piacon zajló változásokra.