BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Cégvilág

Egy évnyi lakásáremelés elvisz öt évnyi béremelést

A piaci folyamatok azt mutatják, hogy további bővülés várható a lakáspiacon, és még mindig van benne növekedési potenciál – mondta Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője a Világgazdaság ingatlanpiaci konferenciáján rendezett kerekasztal-beszélgetésen.

A beszélgetés során arra a kérdésre keresték választ, maradt-e még tartalék a lakáspiaci árakban? Hogy valóban drágák-e az ingatlanok, az viszonyítás kérdése Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint.

Öt éve a jelenlegi árak töredékéért ingatlanhoz lehetett jutni. Ha ezt vesszük alapul, akkor valóban nagyon drágák most a lakások. Készült egy összehasonlítás, a V4 országok fővárosainak ingatlanárait összevetették az átlagkeresetekkel, ebből az látszik, hogy még mindig Budapesten kell a legkevesebbet takarékoskodni ahhoz, hogy valaki lakást vásárolhasson

- mondta Balogh László.

A fotón balról jobbra: Sándor Tünde, a Világgazdaság újságírója, Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője, Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Kiss Gábor, a Metrodom ügyvezetője és Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója
Fotó: Kallus György

A keresetek növekedése azonban nincs arányban az ingatlanok drágulásával, jelenleg úgy néz ki, hogy egy évnyi lakásáremelés elvisz öt évnyi béremelést.

A lakásvásárlások jelentős része, nagyjából a 40 százaléka befektetési célú a fővárosban, és ezt a jelenlegi kamatszint tovább támogatja, hiszen rövid távú lakáskiadással jó hozamokat lehet elérni, ez pedig még a magas lakásárak mellett is jó befektetés.

Ugyanakkor, ha a kamatszint emelkedésnek indul, az sokat változtathat a befektetők gondolkodásán – hangsúlyozta Molnár László, a GKI Gazdaságkutató vezérigazgatója.

„A lakosság átlagkeresete viszonylag magas, de azt ne felejtsük el, hogy a lakosság nagyjából 70 százaléka ennél jóval kevesebbet keres. Van tehát egy magas és gyorsan növekvő jövedelmű réteg, amely egyébként az újlakás-piac főszereplője. Elképzelhető, hogy őket valóban nem fogja nagyon megrengetni, hogy drágulnak az új ingatlanok, de a használt lakásokat inkább saját célra vásárolják. Utóbbiak esetében például én úgy érzem, hogy rövid távon is be fog állni az ár, részben azért, mert ezek már meglévő lakások. Az új építésűeknél ugye azért is nőnek ennyire az árak, mert drágul az építőanyag, nőnek a bérek, így nyilvánvalóan emelkednek a költségek”

- mondta Molnár László.

A 2016-os árakhoz képest most harmadával magasabbak az átlagos négyzetméterárak Budapesten, a 2017-essel összevetve pedig 16 százalékkal magasabbak az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont legutóbbi felmérése szerint, ami már 2018. első negyedévét vizsgálja.

Az új építésű lakások a teljes lakáspiac 10 százalékát sem érik el, tehát szűk szegmensről van szó. Az árak növekedését több tényező befolyásolja, a gazdaság jelenleg növekedik, magas a foglalkoztatottság, emelkedik a háztartások jövedelme és életszínvonala, alacsony a kamatkörnyezet – ezek mind hatással vannak a lakások drágulására. Az is megfigyelhető azonban, hogy a 30 millió forintos árszint fölött a vevők 75 százaléka eltűnik a piacról, ők az ennél olcsóbb lakásokat keresik.

Igazán nehéz helyzetben azok vannak, akik most szeretnének belépni az ingatlanpiacra. Sokan nem tudnak, így albérletbe mennek, ennek hatására emelkednek az albérleti díjak, így továbbra is jó befektetés a lakás

– mondta Kiss Gábor.

A lakásárak drágulása miatt egyre többen keresik az olcsóbb ingatlanokat. Budapest külső kerületei egyre népszerűbbek, és az áruk miatt a panelek iránt is folyamatosan nő a kereslet.

“ Egyre több a X. és IV. kerületi projekt, nem csak a frekventált belvárosi kerületekben épülnek új lakások. Azt is látni kell, hogy már ugyan nem Budapest a magyar ingatlanpiac növekedésének motorja, hanem a megyei jogú városok, ugyanakkor nagyon eltérő és egyenlőtlen a növekedés a vidéki városokban, van, ahol például egyáltalán nem tapasztalható növekedés” – mondta Sápi Zoltán, az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont elemzője.

A beszélgetés résztvevői mind egyetértettek abban, hogy a lakáspiacra jótékony hatással volt a csok bevezetése és az új lakások áfacsökkentése, ugyanakkor egyenletesebb piaci viszonyok kialakulása lenne az ideális.

Szintén kiemelt jelentősségűnek értékelik a lakáskorszerűsítési illetve a panelprogramot, valamint a lakás-takarékpénztárak támogatását, aminek köszönhetően ma már több mint 500 ezer háztartás rendelkezik lakáscélú megtakarítással. Ugyanakkor a szegényebb réteg támogatása még hiányzik, és a bérlakás-program sem indult el.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek