Feszült a bérhelyzet a húsiparban
Akár demonstrációsorozat is indulhat a húsiparban, ha a kormány nem segít a húsipari munkavállalók bérproblémájának orvoslásában – nyilatkozta a Világgazdaságnak Golhovics Gábor, a Húsipari Dolgozók Szakszervezetének (HDSZ) elnöke. A munkavállalói érdekképviselet 12 százalékos bérfejlesztést kíván elérni, ám az ágazat munkaadói arra hivatkoznak, hogy már a megemelt minimálbér és a garantált bérminimum kigazdálkodása is nagy nehézséget jelent, nemhogy az ennél nagyobb összeget keresők fizetésének növelése.
Fotó: Szigetváry Zsolt
A húsipari cégek zöme 1-3 százalékos nyereségkulcsot ér el. A HDSZ elnöke szerint a kereskedelmi áruházláncok hallani sem akarnak arról, hogy a termékek megvásárlásáért többet fizessenek. A húsipari munkáltatók szerint már a termelékenységet és az eredményességet veszélyeztetné, ha ebben a helyzetben számottevő bérkiáramlás-növekedés valósulna meg. Emiatt viszont bértorlódás alakul ki, mert a minimálbér és a garantált bérminimum megemelése törvényi kötelezettség, ám az annál többet keresőknél ilyen előírás nincs, ha pedig elmarad a bérrendezés, az munkahelyi feszültségeket szít.
A HDSZ elnöke jelezte,
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez fordulnak, hogy a kormány gyakoroljon nyomást a multik árpolitikájára.
Golhovics utalt arra: a Földművelésügyi Minisztérium korábban elérte, hogy növekedjen a dinnye átvételi ára az áruházláncokban. Emlékeztetett arra is, hogy a tejiparban dolgozók több demonstrációt is tartottak kereskedelmi áruházláncok előtt, hogy felhívják a figyelmet az ágazat problémáira.
Az áruházláncok elszipkázzák a munkaerőt a húsiparból, amely eleve munkaerőhiánnyal küszködik. Szakértői becslések szerint akár kétezer ember is hiányozhat az ágazatból, ami a munkavállalók mintegy 20 százaléka
– húzta alá a szakszervezet vezetője. Számos hentes, húsipari munkás külföldön keresi a kenyerét. Egyrészt szükség lenne minőségi cserére. Nem mindegy például, ki kezeli a kuttert, vagyis a tányéros darabológépet, vagy éppen a csomagológépet: optimális esetben érettségizett dolgozó, de manapság gyakran nem így van.
A húsipari cégek napjainkban nehezen találnak villanyszerelőt vagy műszerészt is. Óriási a fluktuáció mértéke: ha jelentkeznek is emberek anyagmozgató, húsipari segédmunkás vagy takarító munkakörbe, és megkezdődik a betanításuk, nemritkán néhány óra vagy nap után távoznak. Nemegyszer éppen a kereskedelmi áruházláncokba, például csemegepultosnak. Golhovics tud olyan, ezerfős húsipari cégről, ahol a munkavállalók csaknem harmada évente háromszor cserélődik, ami a minőség rovására megy.
