Nagyobb együttműködésre lenne szükség a szférák között

Az ingatlanfejlesztőknek komoly szerepe van abban, hogy a város környezete élhető legyen – mondta Baross Pál, a Magyar Környezettudatos Építészetért Egyesületének felügyelő bizottsági tagja. Kiemelte, ehhez sokkal nagyobb együttműködésre lenne szükség a és magánszektor között.

Ugyanis a városfejlesztésért a kormány a felelős, a főváros pedig az üzemeltetésért. Az ingatlanfejlesztők így szerinte ehhez nem tudnak annyira hozzájárulni, mint ahogyan arra szükség lenne.

Bécsnek, Hamburgnak, vagy épp Londonnak van egy ingatlanfejlesztő cége, Budapestnek nincs. Baross Pál szerint enélkül nehéz, sokkal célszerűbb lenne, hogy a város is kezdeményezője, résztvevője legyen a különböző városfejlesztéseknek.

Négy „Budapest modell”

A szakember előadásában négy Budapest modellt emelt ki. Az első „Budapest modell” a 90-es évektől létezik, az ehhez sorolható fejlesztések alapvetően barnamezős területeket érintettek. Elmondta, hogy az ingatlanfejlesztők szemszögéből ez számos lehetőséget adott, hiszen olyan városszerkeszti részek voltak, amikből bőven lehetett gazdálkodni. Hozzátette, hogy az elmúlt tíz évben az építészetben már zöld beruházások voltak.

A szakértő beszélt „egy másik budapesti fejlesztési modellről” is, ahová a SEM IX, a RÉV VIII, az Infopark, a Graphisoft, a Millenium Park és a Kopaszi gát is sorolható. Ez a modell sokkal több eredményt, lehetőséget hoz, mint például a korábbi Váci úti fejlesztések. A harmadik és a negyedik „Budapest modell” inkább a közszférára támaszkodik: ide sorolhatóak az olimpiai fejlesztések, a Múzeum Negyed, Budai vár vagy épp a metró.