A humán erőforrás kihívások jobb együttműködést kívánnak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságKépesek lesznek-e a vállalkozások megváltoztatni menedzsmentjük szemléletét annak érdekében, hogy a cégek társadalomban betöltött új szerepére tudjanak összpontosítani – talán ez a legfontosabb kérdés a Deloitte 2018-as Globális HR Trendekről szóló jelentése szerint. A nemzetközi kutatás vizsgálta a munkavállalók egyre növekvő elvárásait és azt a lélegzetelállító ütemet is, amellyel a technológia megváltoztatja a vállalatok HR prioritásait.
A Deloitte több mint 11 ezer üzleti és HR vezető megkérdezésével készült kutatása az egyik legnagyobb HR-felmérés. A válaszadók túlnyomó többsége arra mutatott rá, hogy együttműködésre képes vezetőkre van szükség, akik az összetett problémákat összehangolt csapatként, szakterületeken átívelő megoldásokkal képesek kiküszöbölni.
A felmérés eredményei alapján azok a vállalatok, ahol a felsővezetők rendszeresen együttműködnek, egyharmaddal nagyobb eséllyel érhetnek el 10 százalékos növekedést, mint az elkülönülten dolgozó vezetőkkel rendelkező társaságok. Annak ellenére, hogy ez a vállalat növekedésében kulcsfontosságú szerepet játszik, a megkérdezettek 73 százaléka szerint saját vezetőik rendszeresen nem működnek együtt egymással.
A társadalmak olyan demográfiai, technológiai és szociális változásokon mennek keresztül, amelyek a vállalatok működésére is hatást gyakorolnak, és a felmérés tisztán mutatja, hogy a munkavállalók a vezetőktől várják el, hogy kiküszöböljék a felmerülő problémákat
– mondta el Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója. „Az idei jelentés arra hívja fel a figyelmet, hogy a vállalkozások tekintsenek túl az irodáik falain, és vegyék figyelembe a társadalom egészében elfoglalt helyüket. Az, hogy egy üzleti vállalkozás mennyire lesz képes felsővezetését úgy átszervezni, hogy társadalomközpontúbb szervezetet hozzon létre, meghatározó annak szempontjából, hogy az adott vállalkozás mennyire lesz vonzó a megfelelő képességekkel rendelkező munkaerő számára, lojális ügyfélkört képes-e kiépíteni, illetve hosszútávon fenntartható módon növekedni” – tette hozzá Csépai Martin.
A társadalomban jelentkező vezetési vákuum betöltése
Az átláthatóságra törekvés és a fogyasztói tudatosság növekedése következtében egyre nagyobb nyomás nehezedik a társaságokra, hogy vállalják fel a változások katalizálásának a szerepét. A megkérdezettek 77 százaléka szerint a társadalomtudatosság fontos része kell, hogy legyen egy vállalat identitásának.
Az Y generáció elvárásait vizsgálva a Deloitte Millennial Survey 2017 is megerősítette, hogy a fiatalok jelentős elvárásokat támasztanak a vállalatokkal szemben
a társadalmi felelősségvállalás és a közösségek fejlődéséhez való hozzájárulás terén, mivel 76 százalékuk szerint a vállalatok nagyban hozzájárulhatnak a társadalom pozitív irányú fejlődéséhez.
A vállalatok pénzügyi teljesítménye és a társadalomban betöltött szerepük közötti egyre tisztábban kirajzolódó kapcsolat ellenére a megkérdezett fiatalok csupán 18 százaléka szerint foglal el a társadalomtudatosság fontos helyet a vállalati stratégiákban. A válaszadók vállalatainak 34 százaléka nem rendelkezik ilyen célú programokkal, vagy azok finanszírozása nem megfelelő, 22 százalékuknál pedig egyáltalán nem is fordítanak figyelmet erre az ügyre.
Az automatizáció hatása a munkaerőpiacra
Az elmúlt évben a vállalatok jelentős energiát fordítottak annak vizsgálatára, hogyan hat majd az automatizáció az egyénekre. A Deloitte kutatása szerint tízből több mint négy vállalat gondolja úgy, hogy az automatizálás jelentős hatással lesz a náluk lévő munkahelyek számára, és a megkérdezettek több mint fele nyilatkozott úgy, hogy a mesterséges intelligencia és a robotika hatására már elkezdte aktívan átalakítani foglalkoztatási rendszerét.
A vállalatok és a munkavállalók is felismerték, hogy a hagyományos karriermodell elavulttá vált. A megkérdezettek csaknem fele tartja fontosnak új karriermodellek kialakítását és készségek fejlesztését.
Több mint 54 százalékuk nem rendelkezik olyan programokkal, amelyek a jövőben is keresett készségeket oktatnak, és csupán 18 százalékuk érzi úgy, hogy lehetőséget adnak alkalmazottaiknak a fejlődésre. A vállalatoknak el kell fogadniuk vezető szerepüket a társadalomtudatos üzleti működés terjesztésében és dolgozniuk kell azon, hogy az egyre növekvő szakemberhiány csökkentésére átfogó képzés-fejlesztési megoldásokat találjanak és ültessenek át a gyakorlatba.
A személyre szabott célkitűzések és motivációs stratégiák kialakítása döntő jelentőségű abban, hogy a vállalat a tehetséges munkavállalókat bevonzza és megtartsa hosszú távon, különösen a mai, szűkülő munkaerőpiacon
– mondta Csépai Martin. Hozzátette, az éves gyakoriságú értékelés és ösztönzés a mai üzleti életben már nem elégséges; az ösztönzési megoldások bővítése kritikus kérdés lesz a vezetők számára, ha a megfelelő képességű munkavállalókat szeretnék megszerezni és megtartani”
A technológia előnyeinek kihasználása a fenntartható fejlődés érdekében
A mesterséges intelligencia, a robotika, az automatizálás és a humán erőforráshoz kapcsolódó adatelemzés terjedése miatt a vállalatoknak egyensúlyt kell teremteniük az emberi készségek szükségessége és a termelékenység növelése között. Bár a megkérdezettek 72 százaléka tartja ezt a kérdést fontosnak, csak 31 százalékuk érzi úgy, hogy készen áll a feladatra.
A vezetők növekedésre számítanak az összetett problémamegoldást (63 százalék), a kognitív képességeket (55 százalék) és a szociális készségeket (52 százalék) igénylő beosztások számában.
A felmérés eredményei alapján elmondható, hogy az automatizáció velünk marad a következő időszakban is, fokozódó méretben, gyorsasággal és minőségben. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan új munkakörök is kialakulnak, amelyek szolgáltatás-orientáltabbak, összetettebbek, kognitív és humán készségeket jobban igénylőek lesznek. Csak azok a vállalatok maradnak versenyképesek, amelyek felsővezetése figyelmet fordít a munkavégzés módjának átalakítására és e készségek eredményesebb kihasználására.
