Magyarországon a munkanélküliségi ráta a rendszerváltás óta nem látott szintre, 3,8 százalékra csökkent, a betöltetlen álláshelyek száma egyre nő. Jelenleg mintegy 11 800-ra tehető a meghirdetett állások száma.
A munkaerőhiány szinte minden iparágat érint, az asszisztensi pozíciótól a vezető beosztásig. Emellett az iskolapadból frissen kikerült tehetségek bevonzása és megtartása is komoly kihívás elé állítja a cégeket. A legkézenfekvőbb megoldás általában a magas kezdő bér, de nem biztos, hogy valóban ez a leghatékonyabb eszköz
– mondta el tapasztalatait Stefano Longo, a magyarországi Adecco Kft. ügyvezető igazgatója.
A Nemzetközi Tehetség Versenyképességi Index 2018 (Global Talent Competitiveness Index, GTCI) eredménye szerint – a felmérésben részt vevő 119 ország közül – Magyarország az 52. helyen végzett.
A tehetségek vonzása kategóriában azonban a nem túl előkelő 77. helyen áll, miközben a szomszédos országok rendre jobban teljesítenek.
Ausztria, Csehország, Szlovénia, de még Szlovákia is jóval vonzóbb a fiatalok számára Magyarországnál. Hiába vannak tehát tehetségeink, ha nem tudjuk őket megtartani. Az igazán céltudatos munkavállalók számára nem létezik országhatár, így nem csak a hazai, de a külföldi cégek is versenyben vannak a magyar tehetségek megszerzésében
– hangsúlyozta Stefano Longo.
Az egyik legfőbb kulcs a tehetségek megtalálásához a közösségi média használata, amivel itthon javarészt egyelőre még csak ismerkednek a cégek. Mindenképpen érdemes a vállalati social média aktivitásra több időt és energiát fordítani, hiszen gondoljunk csak bele, hogy szállást, éttermet vagy akár fodrászt is főként az értékelések és a vonzó profil alapján választanak, nincs ez másképp a leendő munkahelynél sem.
A social media tehát egy nagyon jó eszköz lehet a tehetségek bevonzására, de fontos, hogy valós képet mutassunk a cégről – hangsúlyozta a szakember.
A másik fontos tényező, ha egy vállalat támogatja munkavállalóit a folyamatos tanulásban. Tapasztalataink szerint a munkavállók tanulásának támogatása és a meglévő munkavállalók át- vagy továbbképzése a vállalatok kisebb hányadára jellemző itthon. Ennek hátterében feltehetően az áll, hogy míg egy gép vagy eszköz megvásárlását befektetésként kezelünk, addig egy munkavállaló esetében nincsenek egzakt módon mérhető számok a költségekre és a megtérülésre, a munkabért leszámítva – hívta fel a figyelmet a szakember.
Megváltoztak a munkaerőpiaci erőviszonyok: már nem a munkáltató választ, hanem a munkavállaló, és számonkéri az ígéreteket.
