A múlt év végére ígérte a társadalmi egyeztetésre szánt vitairat elkészültét az új Panelprogramon dolgozó munkacsoport egyik tagja egy tavaly szeptemberi szakmai konferencián. Ott volt szó először és gyakorlatilag utoljára a teljes csendben, de társadalmi szervezetek és szakértők bevonásával teljes gőzzel készülő komplex csomagról. A panelbontással csak helyenként, a lakók egyetértésével, illetve városképi okokból számoló munkaanyagban nagy ívű, 25 éves megvalósulási idővel számolnak a programban. A komplexitást a lakótelepeket övező közterületek megújítása is jelzi, az eredeti elképzelések szerint a mintaprogram az idén indulna el.
Az első Panelprogram óta eltelt 17 évben különböző támogatásokkal segítette az állam – és időnként az önkormányzatok – az iparosított technológiával épült házak felújítását. Az első etapban az állam, az önkormányzatok és a lakástulajdonosok háromszor 400 ezer, a másodikban háromszor 500 ezer forintjából valósultak meg a felújítások – emlékeztetett Czabarka Mihály, a beruházási és energiahatékonysági tanácsadó cég, a Projectdoktor Kft. ügyvezetője. A későbbi pályázatok – eltérő, esetenként 60 százalékos támogatási intenzitással – különböző lakásszámú házakban, különböző munkanemekre kiterjedő beruházásokat támogattak. Vissza nem térítendő támogatás 2015 óta már nincs.
Van viszont felújítási szándék, amelyet elegendő készpénz híján a társasházak most a lakás-takarékpénztári konstrukciók, illetve az energetikai korszerűsítést szolgáló, de sokak számára riasztóan sok adminisztrációval járó kamatmentes hitelek felhasználásával tudnak megvalósítani. Vagy nem tudnak, mert – mint Farkas Tamás, a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségének (LOSZ) elnöke a Világgazdaságnak elmondta – a lakóközösségek a 40-50 százalékos vissza nem térítendő támogatásig mozdíthatók. Pedig becslések szerint a 4,6 millió hazai lakás legfeljebb egyharmadát újították fel valamilyen szinten az utóbbi években. A LOSZ egy olyan országos lakáskataszter elkészítését szorgalmazza, amely számba venné a felvonók és a lépcsőházak állapotát, valamint a gépészet típusát és a házak szintszámát is. Addig a szükséges felújítási forrásokat sem lehet meghatározni – mondja Farkas Tamás –, amíg nem tudni, hogy honnan hová akarunk eljutni.
Megugrott a felújítás ára
A mintegy 800 ezer iparosított technológiával épült hazai lakásból 530 ezer hagyományos panelépületben van. A 2001-ben még 1,2 millióval számolt felújítási költség ma már jóval magasabb, ráadásul az épületek gépészete és elektromos hálózata egyaránt teljes felújításra szorul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.