A horvát parlament a múlt héten megszavazta a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítására épülő krki terminál munkálatainak felgyorsításáról szóló törvényt. Az új jogszabály révén egyszerűsödik az engedélyeztetési folyamat, illetve tisztázódnak az építési terület tulajdonviszonyai is. A törvényt sürgősségi eljárásban fogadták el, ami ellen tiltakozott a horvát ellenzék, és ennek kapcsán több száz módosító javaslatot nyújtottak be.
Összesen 77 képviselő szavazott igennel, míg 25-en nemmel, de az ellenzéki képviselők zöme tiltakozásul a szavazás előtt elhagyta az üléstermet.
A zágrábi kormánynak stratégiai fontosságú az építkezés, amelynek beruházója az állami tulajdonú LNG Hrvatska.
A beruházás gazdasági jelentőségét meghaladja a geopolitikai fontossága. A kezdetben 2,6 milliárd köbméter kapacitású gázterminál ugyanis a régió ellátásbiztonsága szempontjából kiemelten fontos szerephez jut.
Nemcsak Horvátországot, hanem számos környező országot, így hazánkat is elláthatják Krkről gázzal, ezzel is csökkentve az orosz energiaimporttól való függőséget. Kiemelt jelentőségét jelzi, hogy az a költségek csaknem egyharmadát állja, ez 104,1 millió eurós hozzájárulás. A projekt összértéke a becslések szerint 383 millió euró lesz, és a terminál 2020 elején kezdheti meg működését.
„A tíz éve tervbe vett beruházás megvalósítása után árplafont kaphat majd az orosz, illetve a majdani romániai exportgáz. A projekt finanszírozása egyelőre kérdéses, erős horvát állami szerepvállalásra is szükség lenne. Egy magánbefektető ugyanis nem fizet az ellátásbiztonságért, mert az nem az ő dolga. A horvát mellett az osztrák, a szlovén, a szerb, a szlovák és természetesen a magyar félnek is ki kellene vennie a részét a költségek viseléséből. A projekt megvalósításához régiós összefogásra és a reális árak kialakítása érdekében felsőbb szintű egyeztetésre lenne szükség” – mondta a Világgazdaságnak Pletser Tamás. Az Erste gázipari elemzője utalt arra, hogy magyar szempontból a horvátok által előzetesen meghatározott tranzitdíjak aránytalanul magasak.
A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja
