Vége az ingyenes házhoz szállításnak

A tavaly már 360 milliárd forintos forgalmat lebonyolító e-kereskedelem még hosszú évekig bővülhet, az egyre magasabb bázis ellenére is 20 százalék körüli mértékben – mondta a Világgazdaságnak Bengyel Ádám (képünkön), az országos csomagautomata-hálózatot üzemeltető Foxpost Zrt. társalapítója, vezérigazgatója.

Az online piactér ma még csak a teljes kiskereskedelmi szektor 4-5 százalékáért felel, de a legszerényebb becslések is 20 százalékos részarányt valószínűsítenek tíz éven belül.

Vagyis reális forgatókönyv, hogy egy évtized múlva minden ötödik vásárlás után már nem a polcról vesszük le az árut, hanem néhány kattintás után valamelyik logisztikai szolgáltató indítja útjára a rendelt csomagot.

A csomagautomaták létjogosultságát Bengyel Ádám azzal indokolja, hogy az alacsony házhozszállítási díjak fenntarthatatlanok.

Ráadásul a gépkocsiparkok jellemzően kiöregedettek, nincs számottevő kutatás-fejlesztési tevékenység, a raktári folyamatok kevéssé automatizáltak. Azt már látni, hogy az alacsony bérek miatt futárokból és raktárosokból is hiány van, ezért minden piaci szereplő árat emelt, az ingyenes kiszállítás kora lényegében véget ért. De ez sem elég ahhoz, hogy beruházzanak az új technológiákba, mindez a fix pontos átvétel felé tereli a volument. A személyes átvételt és feladást biztosító csomagautomaták mellett szóló érvek, hogy egyre több van belőlük, nem kell várni a futárra, lehet bankkártyával fizetni, ingyenes a visszaküldés és még környezetkímélő is.

A Foxpost elsősorban bevásárlóközpontokban, hipermarketekben helyezi el automatáit, hogy a csomagfeladás és -átvétel – ami rövidesen mindennapossá válik – összeköthető legyen például a napi bevásárlással.

Eddig 67 egységgel rendelkeztek, az év végére azonban már 103 ponton lesz elérhető a szolgáltatás, a következő három évben pedig újabb 20-20 csomagautomatát integrálnának a rendszerbe.

Bengyel Ádám szerint ez a kapacitás már a megnövekvő igényeket is kielégítheti, hiszen a 15-20 ezres kisvárosokban is megjelennek. Az észt mintára 2015-ben alapított vállalkozás a tavalyi 400 után idén 600 milliós, jövőre pedig egymilliárd forint feletti árbevételt érne el. Profitról egyelőre nem lehet beszélni, hiszen a teljes nyereséget fejlesztésekre fordítják, ami a társalapító szerint a hálózatépítés és a piacszerzés folyamatában természetes.

Az indulás előtt másfél éven át 25-30 befektetővel tárgyaltak, végül két kockázatitőke-alap bizalmat szavazott nekik, a Perion és a Finext. Eddig hozza a várt számokat a cég, amely néhány hónapon belül a beruházási költségekkel együtt is rentábilissá válhat.

Kellenek-e drónok?

A logisztika jövőjét vizsgálva gyakran szóba kerül a drónok, illetve a robotok elterjedése. Bengyel Ádám szerint minden a költségek függvénye: ha az emberi erőforrással szemben a robotizálás megtérül egy-két év alatt, akkor már elgondolkoznak a cégek. A drónok esetében a biztonsági kockázatokra és a sugárterhelésre hívta fel a figyelmet. A földön guruló robotos kiszállítás mellett több érv szól, többek között Észtországban, Svájcban vagy az Egyesült Államokban már teret nyert a megoldás, de itt is felmerülhetnek technikai buktatók, például ha nem ismeri fel a piros lámpát a robot.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható