Eltűnt idők nyomában repülnek

Több mint négy perccel nőtt az európai repülőjáratok késése júniusban az előző év azonos időszakához képest – olvasható az Eurocontrol friss jelentésében. Ez azt jelenti, hogy a nyár első hónapjában egy Európában közlekedő járat átlagosan 17,5 percet késett. A szám úgy releváns, ha hozzátesszük, hogy az európai légtérben júniusra a napi forgalom elérte a 35 ezres darabszámot, évente pedig tízmilliónál is több repülőgép szeli át a kontinens légterét. Ha ezeket az adatokat összeszorozzuk, az derül ki, hogy az európai légi közlekedés napról napra brutális (nagyságrendileg félmillió perces) késésmennyiséget görget maga előtt.

Az Eurocontrol statisztikáiból látszik, hogy a késések csaknem felét az okozza, hogy az adott járat eleve késve száll fel, és késve is érkezik meg a célállomásra. Tehát a csúszás okai javarészt nem a levegőben keletkeznek, hanem még a földön. Ennek hátterében jellemzően úgynevezett légi forgalmi irányítási tényezők húzódnak meg: magyarán, mivel a gép kifutott a felszálláshoz rendelkezésre álló időkeretből – ez egy 15 perces intervallum – az érintett reptéren, utasokkal a fedélzetén, járó hajtóművekkel akár órákat is kénytelen várakozni a betonon, mire új engedélyt kap az Eurocontrol brüsszeli központjától. A nyári csúcsidőszakban eddig is eltarthat, mire friss „slotot”, azaz átrepülési ablakot kapnak a pilóták.

„Az elmúlt egy hét statisztikáit átnézve a késések 60-80 százaléka vezethető vissza a járat késve érkezésére és az európai légi forgalmi irányítás problémáira. Ez az arányszám a korábbi években is hasonló nagyságrendű volt” – nyilatkozta Hardy Mihály a Világgazdaságnak. A Budapest Airport kommunikációs igazgatója elmondta, hogy a zivataros időjárás, a biztonsági körülmények, valamint a földi kiszolgálás kapacitáshiánya ugyancsak fokozzák a késéseket, utóbbi azonban a menetrendi csúszások kevesebb mint 10 százalékáért okolható.

A Liszt Ferenc repülőtér tavaly mintegy 103 ezer járatot (érkező és induló) kezelt, ugyanez 2018 első hét hónapjában a 65 ezerhez közelített. A rekordot a 2005-ös év tartja: akkor több mint 126 ezer járat használta a budapesti repteret. „A légi forgalom növekedése önmagában nem gond, mivel elegendő kapacitás áll rendelkezésünkre. Más kérdés, hogy ezeket egyre nehezebb tervezni a sorozatos késések miatt. Hiába látjuk előző nap, hogy melyik járatra, melyik időszakban hány utas és poggyász várható, a késések miatt feltorlódik a sor” – magyarázta Hardy Mihály.

Kicsire nem adnak

A repülésben általánosan elfogadott mérőszám csak a menetrendhez képest 15 perces vagy nagyobb eltérést tekinti késésnek, tehát egy 14 perces csúszás hivatalosan nem minősül annak.