Cégvilág

Magyar közterületek a mozivásznon

Több százmillió forintot fizetnek a különböző produkciós irodák évente azért, hogy magyarországi köztereken forgathassanak.

Kétezernél is több filmforgatási célú közterület-használati kérelem érkezett be tavaly a Magyar Nemzeti Filmalap (MNF) Zrt.-hez – közölte a Világgazdasággal a társaság. A filmvilág hazai helyszínek iránti érdeklődése idén sem esett vissza: július közepéig az ezret is meghaladta az engedélyigénylések száma. Egy átlagos napon országszerte tehát legalább öt különböző helyen forognak a kamerák. Nemcsak nagyjátékfilmekre és tévés alkotásokra kell gondolni, hanem például reklámfilmekre is.

A hazai épített közterületek népszerűségét a sokszínűségük mellett az olcsóságuk adja. A díjakat a mozgóképről szóló 2004-es törvény melléklete határozza meg. A világörökségi területek forgatási napidíja alig kétezer forint négyzetméterenként.

A főváros kiemelt turisztikai helyszíneit már 800 forintért is meg lehet kapni, a vidéki helyszínekre pedig 200 forinttól adnak engedélyt.

Az MNF kiemelte, hogy „a díjtételek mértékének megváltoztatása kizárólag a törvény módosításával lehetséges”, de nincs tervben ilyen kezdeményezés.

Fotó: Koncz György

A filmalapnak tavaly benyújtott kérelmek közül mintegy 1900-nál Budapestet jelölték meg, miközben vidéki helyszínekre valamivel több, mint száz engedélyt kértek, idén pedig már 900 fővárosit és száz vidékit. Az utóbbi kategóriában kiemelkedik Szentendre, Esztergom, Vác és Dunakeszi, Budapesten pedig az Andrássy út, a Szabadság tér, a Szent István-bazilika környéke, a Feneketlen-tó, a Villányi út, a Döbrentei tér és a Várkert Bazár számít közkedveltnek.

A közterületek filmforgatási célból való bérbeadására az MNF szerződik a gyártókkal, de a közterület-használat az önkormányzatok bevételét képezi. A filmalap mindössze igazgatási szolgáltatási díjat számít fel, ez tavaly 46 millió, az idei első fél évben pedig 19 millió forint volt. A Világgazdaság valamennyi fővárosi kerületben, valamint a budapesti önkormányzatnál is érdeklődött a filmes területfoglalásokból származó bevételük iránt.

A 13 kerülettől és a fővárostól kapott válaszokból kiderült, hogy Budapest bruttó 272 millió forintot szedett be ezen a jogcímen 2017-ben, idén júliusig pedig 88 millió forint gyűlt össze.

Ettől a volumentől az egyes kerületek jócskán elmaradnak, de vannak kivételek. A IX. kerület az előző évben 35 millió forintot kasszírozott, a VIII. 38 milliót, a VI. kerület pedig tavaly januártól júniusig 40 millió forintot számlázott ki, és az idei első fél évben is 30 milliónál jár.

Terézváros egyike azoknak az önkormányzatoknak, amelyek jelezték lapunknak, hogy nem kérnek több forgatást.

A kerület olyannyira népszerű a filmkészítők körében, hogy a lakosság nyugalmának védelmében nem növelni, hanem csökkenteni igyekszünk a parkolóhelyek kiesésével, közlekedési nehézségekkel és az itt élők számára egyéb kellemetlenségekkel járó forgatási igényeket

– írták.

A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható

közterület kerületek magyar nemzeti filmalap bérlés Terézváros filmipar díj
Kapcsolódó cikkek