Az alapítás után a túlélés jön
A családi vállalkozások általában nem kívánnak kilépni az eredeti tevékenységi körükből – mondta Hollósi Dávid, a Takarék Agrár Igazgatóság vezetője. A szakember emlékeztetett, hogy a GDP 15-20 százalékát adja az agrár- és élelmiszeripar. Az európai szántóföldek 2,7 százaléka található Magyarországon, a kukorica, az olajos növények termesztésében vagy a víziszárnyasok tenyésztésében piacvezető a hazai gazdaság. Megjegyezte, hogy a bankoknak alkalmazkodniuk kell a finanszírozásban a mezőgazdaság sajátos termelési folyamataihoz. Arról is beszélt, hogy a tapasztalatok szerint egy vállalkozás életében az alapítás utáni első fázis a túlélés időszaka. A második fázis az első körös stabilizálódási ciklus, a harmadik fázis pedig a dimenzióváltásé. „Ha a bővítési folyamat rendben alakul, akkor jön a belső motiváció: a negyedik szakaszban a vállalkozás új vertikumot akar.” Az ötödik fázis az úgynevezett második körös stabilizálódás szakasza, a hatodik fázisban a dimenzióváltás és a bővítés ismétlődik.
A témához kapcsolódó panelbeszélgetésen Bogisich Ferenc, a győri Qualitative Production Gépipari és Kereskedelmi Zrt. tulajdonos-vezérigazgatója az autó- és járműiparban zajló gyors változásokra hívta fel a figyelmet. Szerinte a szervezetfejlesztés nagyon fontos, a menedzsment felépítése egy cégnél akár hat-nyolc évig is eltarthat. Bölcskei György, a Nagykálló-TÉSZ Kft. ügyvezetője tevékenységüket bemutatva arról beszélt, hogy mintegy 700 ezer almafát gondoznak, és hétmilliárdos fejlesztést szeretnének véghezvinni. „Bank nélkül ez nem lehetséges, régóta együtt dolgozunk a Takarék csoporttal” – fűzte hozzá. Példaként Lengyelországot említette, ahol akkora növekedésre képesek a családi agrárvállalkozások, hogy világpiaci szereplőkké lépnek elő.
Pongrácz István, a 800 hektáron gazdálkodó, vetőmaggal és húsmarhával is foglalkozó PAM-Farm Kft. ügyvezető igazgatója úgy vélekedett, hogy a családi vállalkozások megerősítéséhez pénz, pénz és pénz kell. Kifejtette, hogy itthon a második világháborút követő negyvenöt év törést okozott, ilyen gondokkal Nyugat-Európának nem kellett szembesülnie. Ennek dacára vannak kiteljesedő magánvállalkozások Magyarországon is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az utódokat nem lehet kötelezni a családi cég továbbvitelére, ennek önkéntesnek kell lennie. Ha pedig kettős irányítás áll fenn a stafétaváltás után is, azt megszenvedi a családi cég.
