Biztató a magas üzleti potenciállal bíró hazai kkv-k digitalizáltsága
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságInnováció=technológiai újítás?
A magas üzleti potenciállal – főleg a magasabb árbevétellel is – rendelkező kkv-k „szűken” értelmezik az innováció fogalmát, és csak az olyan, technológiai újításon alapuló megoldásokat tekintik innovációnak, mint amilyen például egy CRM rendszer fejlesztése. Az olyan területeket, mint a cégen belüli kommunikáció fejlesztése és a humánerőforrás tervezése szintén innovációs területnek tekintik, de az elmúlt években ezek automatizálására és digitalizációjára még nem került sor.
Milyen a magas üzleti potenciállal bíró kkv-k digitális jelenléte?
A legnagyobb üzleti potenciállal rendelkező cégek többcsatornás és intenzív online jelenléte kimagasló. Vállalati honlapja (85 százalék) szinte minden vállalkozásnak van, de használják az online platformokat, főleg a Facebookot (68 százalék) és elterjedőben van már a LinkedIn (23 százalék) is. Saját vagy bérelt online webáruházat a cégek 26 százaléka működtet, és 8 százalékuknak saját blogja is van.
A kutatásból az is kiderült, hogy a családi vállalkozások számára kiemelten fontos, presztízsértékű és szinte szívügy a céges honlap.
Feltűnő, hogy az általuk működtetett weboldal mennyivel nagyobb tudású.
Ők szinte minden tipikus céges honlapfunkciót nagyobb arányban építenek bele a honlapba, mint a nem családi vállalkozások. A nem családi vállalkozások a családi vállalkozásokhoz képest nagyobb hangsúlyt fektetnek a LinkedIn-jelenlétre.
Nagyobb árbevételű cégeknél a honlapon lényegesen gyakoribb funkció az üzletkereső, az online árlista, illetve a cégről megjelent cikkgyűjtemény. A legpotensebb (diamond) cégek gyakrabban publikálják céges adataikat, közölnek árlistát, de ritkábban alkalmaznak hírleveleket, illetve sajtóközlemény-gyűjteményt.
Egy magas potenciálú kkv honlapja az alábbiakat tudja:
Milyen a kkv-k fintech-hez való viszonya?
A magas üzleti potenciállal bíró vállalkozások 45 százaléka hallott már vagy van elképzelése a fintechről (nem banki online fizetésről), de csak 10 százalékuk használja és további 20 százalékuk tervezi a jövőben hosszú távon használni. A fő korlátot az jelenti, hogy az előzőekkel ellentétben az ügyfelek mindössze 7 százaléka lenne hajlandó hozzáférést is biztosítani banki, pénzügyi, könyvelési adataihoz – vagyis a szenzitív adatokhoz.
A fintech használatával szemben a fő aggályt az jelenti, hogy a cégeknek csak nagyon kis hányada (5-10 százaléka) lenne hajlandó egy külső, nem banki online szolgáltató részére megadni a banki és könyvelési adatait.
A nem családi vállalkozások közel fele ismeri a fintech szolgáltatást, a családi vállalkozásoknál ez az arány valamivel kisebb: 41 százalék. A különbség inkább abban van, hogy a nem családi vállalkozások 15 százaléka már használja is ezt a nem banki fizetési megoldást, a családi vállalkozások viszont egyáltalán nem.
Milyen fejlesztéseket terveznek a kkv-k következő öt évben?
A családi vállalkozásoknak nyilvánvalóan minden beruházást, innovációt alaposan át kell gondolni, és ez meg is látszik visszafogott modernizációs politikájukban. A nem családi vállalkozások digitalizációs igénye ezzel szemben hatványozottabban jelen van a logisztikai nyilvántartások, a vállalati pénzügyi tervezés, a számlázási rendszer, a készlet- vagy raktárkezelő, és a vállalatirányítási rendszerek terén.
A magas üzleti potenciállal bíró vállalkozások a következő öt évben főképp a
terén terveznek fejlesztéseket.
A nagy árbevételű (700 millió forint felett) cégeknek égetően fontos a korszerű, digitalizált vállalatirányítási rendszer telepítése, a kisebb árbevételűek (51-700 millió között) inkább az ügyfélnyilvántartásra, CRM rendszerre helyezik a hangsúlyt.
„A kutatási eredmények alapján derűlátók vagyunk: a kkv-k sokat hangoztatott online lemaradását mi nem tapasztaljuk, sőt, a magas üzleti potenciállal bíró kkv-k 85 százalékos honlap-penetrációját, egyre elterjedtebb közösségi média használatát és erős innovációs, digitalizációs hajlandóságát nagyon biztatónak találjuk. A cégek egyre tudatosabbak, hosszabb távon terveznek.
Főleg a kisebb (51-100 millió forint bevételű) cégek esetében látjuk, hogy rendkívül gyorsan nőnek, high-tech megoldásokra is nyitottak,
és az innovációs-digitalizációs platformokon is arra törekednek, hogy rendszereik, kommunikációs csatornáik, céges kultúrájuk a lehető legnaprakészebb legyen, ügyfélélményben pedig a maximumot nyújtsák”
– mondta el Bolyán Róbert, az UniCredit kis- és középvállalkozási üzletág igazgatója.
