Egymilliárd eurós eredményt vár az idén Csányi Sándor
Rosszul esik, hogy a pályafutásom elemei közé a futballt nem sorolták fel – ezzel indította előadását Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója a BÉT50 konferencián. A bankár felidézte a tíz évvel ezelőtti válságot, amikor 2008 októberében egyetlen óra alatt minden forráslehetőség lezárult az OTP számára a bankközi piacokon. Azóta viszont visszakapaszkodott a bank, emelkedett az árfolyama is. Az idén a hitelintézet egymilliárd eurós nettó eredményre számít – feltéve, hogy nem erősödik sokat az euró – tette hozzá Csányi.
A bank történetében jó döntés volt, hogy az 1990-es években a lakossági ügyfelek kiszolgálására törekedtek, akkoriban ugyanis minden más bank a vállalatokra koncentrált, amelyeken nagyobb volt a marzs. A 2000-es évek devizahitelezéséről is beszélt Csányi.
Általában a bankokat okolják a problémák miatt, de a hatóságok is felelősek, hogy nem állították meg a devizahitelezést. Az OTP egy évvel később csatlakozott, amikor az új hitelek 75 százaléka már devizahitel volt
– mondta a konferencián. Jelenleg a kamatkockázatot tartja a legnagyobbnak a hitelezésben. „Nem kiszámítható, milyen kamatpálya lesz, ami kiszámítható, hogy lesz kamatemelkedés. Nem szeretném, ha azt mondaná valamelyik kormány, hogy nem figyelmeztettük az ügyfeleket a kamatemelkedésre” – hangsúlyozta.
Az OTP jelenleg a részvényesi értéket főleg akvizíciókkal növelné. Több mint 200 bankot vizsgáltak meg általánosan, 70-et teljes körűen, ebből alakult ki a ma már 10 országban jelen lévő bankcsoport. Eredményben még kisebb a külföldi bankok részaránya, de ezt növelnék. Ennek érdekében elsősorban azokra az országokra koncentrál, ahol kicsi a piaci részesedésük, de olyan új országba is belépnének, ahol nagyobb bankot tudnak vásárolni.
Az OTP már most is a régió legnagyobb bankjai közé tartozik, és várhatóan a következő években le fogja lépni a versenytársakat
– mondta Csányi. Az OTP tőkearányos megtérülése is jobb, mint a versenytársaké, emellett könyv szerinti érték alapján Európában csak egyetlen bank, a svéd Swedbank előzi meg.
Az OTP első embere dicsérte a Magyar Nemzeti Bank elmúlt években hozott intézkedéseit, köztük a forintosítást, a kamatcsökkentéseket és a Növekedési Hitelprogramot, valamint a Piaci Hitelprogramot is. Azt is jó intézkedésnek tartja, hogy a jegybank szigorította a hitelezés szabályait, a hitel/fedezet arányát, a jövedelemarányos törlesztőrészletre vonatkozó feltételeket és a finanszírozással kapcsolatos szabályokat. Ezeknek köszönhetően Csányi már nem számít olyan problémákra, mint amilyenek a devizahiteleknél voltak.
Bár minden politikus a kkv-król beszél, Csányi szerint oda kell figyelni a nagyvállalkozásokra is. A Bonafarm csoportnál például legalább 150 vállalkozással működnek együtt, szolgáltatásokat és piacot biztosítva nekik. Az EU-ban és Magyarországon is a kkv-k aránya 99,8 százalék a vállalkozásokon belül. A hitelállomány növekedésében is jelentős a kkv-k szerepe.
Az elmúlt két év 1200 milliárdos növekményéből 800 milliárd a kkv-knak volt köszönhető. A magyar kkv-k hitelállománya 2011-2015 között 600 milliárd forinttal, vagyis 13 százalékkal csökkent, vagyis a vállalkozók jobban megszenvedték a válságot, mint a magyar gazdaság egésze.
„Az MNB-nek köszönhetjük, hogy megfordult az irányaz NHP nagy segítség volt. Azt várom, a hitelállomány tovább növekszik 10-12 százalékkal” – mondta Csányi.
A vállalati hitelezés során fontos a tőzsdei jelenlét. A külső tőke nagyobb növekedést tesz lehetővé, és az is előnye, hogy a befektetők általában nem szólnak bele a cég életébe. „A transzparencia csak azt aggasztja, aki nem akar becsületesen gazdálkodni” – hangsúlyozta Csányi, és hozzátette: a bankok is szívesebben hiteleznek tőzsdén lévő vállalkozásoknak, olcsóbban is finanszírozzák az átlátható cégeket. A finanszírozást a hitelgarancia intézménye, például a Garantiqa Hitelgarancia kezességvállalási programjai is segítik, ezek megkönnyítik, hogy a bankok hitelt nyújtsanak a kkv-knak.
Újabb vállalatok a legsikeresebbek között
A Budapesti Értéktőzsde harmadik alkalommal készítette el partnereivel a BÉT50 – ötven hazai vállalat sikertörténete című kiadványt. A kiadvány célja, hogy konkrét példákon keresztül szemléltesse a hazai vállalkozásokban rejlő potenciált a széles közönség számára. A korábbi évek gyakorlatával összhangban a kiadványt idén is szeptember 20-án, a BÉT50 – középvállalatok csúcstalálkozója konferencián mutatták be, amelyet az egyik vezető tőzsdei nagyvállalat, az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor nyitott meg – közölte a BÉT. A kiadványt 2016-ban készítették el először, azzal a céllal, hogy a hazai gazdasági szféra megismerhesse azokat a magyar vállalatokat, akik kiemelkedő teljesítményt értek el, és sikeresen szintet léptek a versenyképességük növelése érdekében. Idén újabb 50 középvállalat került be a legsikeresebbek közé, így összesen már 150 hazai cég tartozik ebbe a körbe.
