Augusztus óta folyamatosan drágulnak az acélipari termékek az Európai Unióban, mivel magas a belső piaci kereslet, a külső behozatalt pedig korlátozzák az Európai Bizottság által nyáron kivetett antidömpingvámok. Az említett intézkedésre azért volt szükség, mert a március elején bevezetett – elsősorban a kínai acélipari termékekre kivetett, de leginkább Brazíliát, Oroszországot, Indiát sújtó – amerikai vámok következtében jelentős mennyiségű, a tengerentúlról kiszorult acélipari termék árasztotta volna el az EU piacát.
Az európai gyártók helyzetének az Egyesült Államok és Törökország között nyáron kirobbant kereskedelmi háború sem tett jót: a Trump-adminisztráció által Törökországra kivetett alumínium- és acélvámok mértékének megduplázása (az előbbinél 10 százalékról 20 százalékra, utóbbinál 25 százalékról 50 százalékra történő emelés) miatt a török fél kénytelen volt a már amúgy is rendkívül olcsó acélipari termékeit az EU piacán értékesíteni, ami újabb vámpolitikai intézkedéseket kényszerített ki az Unió vezetésétől. 11 százalékos arányával az Egyesült Államok jelentette a legnagyobb felvevőpiacot török exportőrök számára 2017-ben, ami az USA teljes acélimportjának 7 százalékát tette ki.
Az európai döntéshozók gyorsan reagáltak és időben felkészültek az olcsó, ráadásul a tengerentúlról most kiszorított acélipari termékek dömpingjére, a védővámok hatékonyságát pedig visszaigazolják az elmúlt hetek Európában tapasztalt acélpiaci fejleményei
– mondta el Fazekas Roland, a Magyar Acél- és Fémkereskedők Egyesületének (MAFE) elnöke és a Carboferr Zrt. vezérigazgatója. Hozzátette: az alacsony volumenű magyar-török acélipari kapcsolatokat érdemben nem befolyásolja a nemrég kivetett antidömpingvám.
A bizottság által július 19-én meghozott ideiglenes intézkedések 23 acélterméket érintenek és csak abban az esetben vetik ki rájuk a 25 százalékos vámot, ha az adott országból történő behozatal már meghaladja az elmúlt három év importjának az átlagát.
A döntés minden bizonnyal súlyosan fogja érinteni Törökország négy legfontosabb uniós acélfelvevő piacát is:
szerepe jelentősen visszaeshet a következő hónapokban.
A döntés pozitív következményei viszont már most látszanak az európai piacon: számos acélipari termék mellett, többek között a Nyugat-Európában gyártott – leginkább az építőiparban használt – betonacél, valamint a különböző lemeztermékek tonnánkénti ára augusztus közepén már meghaladta az 560, illetve 610 eurót, ami mindkét termék esetében a júliusi mélyponthoz képest közel 5 százalékos emelkedést jelent.
Az év hátralévő részében legrosszabb esetben is stagnáló árakra lehet számítani, ami a hazai gyártók és kereskedők számára különösen örömteli fejleménynek ígérkezik
– tette hozzá Fazekas Roland.
