A benzinmeghajtású személygépjárművek iránt szinte az összes uniós államban megugrott a kereslet, Litvániában 48,5, Romániában pedig 46,6 százalékkal növekedett az igény, miközben Svédország volt az egyetlen állam, ahol visszaesést, 17,6 százalékos csökkenést regisztráltak.
Az alternatív meghajtású kocsik a harmadik negyedévben regisztrált új autóknak csak a 7,8 százalékát tették ki, ám 2017 harmadik negyedévéhez képest ez is erős, 29,7 százalékos növekedés.
A tisztán elektromos autók iránt 37,4 százalékkal, a hibridekre 37,1 százalékkal, a hálózatról tölthető hibrid kocsikra pedig 24,5 százalékkal ugrott meg a kereslet.
Az alternatív meghajtású autókból Spanyolországban 62,5, Magyarországon 82,6, Németországban pedig 51,4 százalékkal adtak el többet a harmadik negyedévben, mint az előző év azonos időszakában.
A dízelautók iránt mindeközben 18,2 százalékkal csökkent a kereslet az Európai Unióban, az újonnan regisztrált személygépjárművek 34,7 százalékát tették ki. A legtöbb EU-s államban kevesebb dízelmeghajtású autót értékesítettek, mint 2017 harmadik negyedévében, kivéve Dániát, Romániát, Bulgáriát és Lengyelországot. Németországban éves viszonyításban 16 százalékkal csökkent az eladott dízelautók száma.
Az új mérési eljárás lassíthatta a növekedést
Visszavethette a közép-európai gazdaságok növekedési ütemét az Európai Unióban kötelező, szeptember elsejétől használt új gépjármű-emissziós mérési eljárás – áll a londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economic tegnapi tanulmányában. Lengyelországban 0,05 százalékponttal, Csehországban 0,1, Magyarországon 0,3 százalékponttal foghatta vissza a negyedéves növekedési ütemet a WLTP károsanyag-kibocsátási teszt, amely a korábbi eljárásnál pontosabban modellezi a valós üzemi terhelést. | VG
A teljes cikk a Világgazdaság pénteki számában olvasható
