Már a családi cégeket is sújtja a munkaerőhiány
A 2019-re vonatkozó munkaerőpiaci előrejelzés szerint tovább javult a vállalatok szubjektív üzletihelyzet-értékelése a tavaly bekövetkezett pozitív elmozdulást követően – közölte friss kutatásai eredményét a Pénzügyminisztérium és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (MKIK GVI). A jövőbeli üzleti helyzetet kifejező egyenlegmutató értéke 59 pont, azaz 59 százalékponttal többen vannak azok a vállalatok, amelyek a jövő év első felében üzleti helyzetük javulására számítanak, mint azok, amelyek az üzleti helyzet romlását várják. A cégek optimisták a létszámváltozással kapcsolatban is, a leépítőkkel szemben 38 százalékpontos többségben vannak azok a vállalatok, amelyek jövőre bővítést terveznek. A nyers adatok alapján a következő évben 2,4 százalékpontos növekedés várható a foglalkoztatásban, a korrekcióval végzett becslés azonban arra utal, hogy a cégek mégsem tudnak lényegesen több embert alkalmazni. Így kizárólag az ipar területén várható a foglalkoztatás bővülése, a korlátok várhatóan az építőipari és a kereskedelmi vállalatoknál mutatkoznak meg a leginkább. Az ellentmondásosnak tűnő helyzet hátterében az MKIK GVI szerint a mélyülő toborzási nehézségek állnak.
Az EY 21 országra kiterjedő felmérése is alátámasztja, hogy jókora fejtörést okoz a megfelelő munkavállalók felvétele és megtartása a vállalatoknak, ami veszélyezteti a napi működésüket. A gyors növekedésben lévő középvállatok fele kívánja emelni alkalmazottai létszámát jövőre, de a megkérdezettek 25 százalékának mindennapos kihívás a megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók megtalálása. A cégek így ma már a hosszú távú fejlődés szempontjából fontosabbnak tartják a szakemberek felvételét és megtartását (30 százalék), mint a működési hatékonyság javítását (26) és a technológiai újítások adaptációját (18).
A hazai családi vállalkozások 44 százaléka kismértékű, 3 százaléka pedig tetemes munkaerőhiánnyal küzd – ez az UniCredit és az Inspira kutatásából olvasható ki. A munkaerőhiányt jellemzően hosszabbított munkaidővel, túlórákkal, szabadidőben vagy hét végén történő munkavégzéssel próbálják ellensúlyozni, ám döntő részüknél nincs kinek kiszervezni a munkát. Bonyolítja a helyzetet, hogy a Budapest Bank felmérése szerint még a 200 millió forint feletti árbevételű magyar kkv-k döntő többségénél sem alakultak ki elkülönült vezetői funkciók, így szinte minden irányítói feladat a cégtulajdonosra hárul. Gazdasági, pénzügyi vezető például csak a megkérdezett vállalkozások mintegy 40 százalékánál van. Az, hogy ez milyen probléma, főleg akkor derül ki, amikor az első számú vezető szabadságra megy, vagy más okból kiesik a munkából – ilyenkor a cégek tizedénél elhalasztják a folyó munkákat, döntéseket, további 50 százalékuknál pedig esetleges a helyettesítés.
