Előző évi veszteségénél bő kétszer nagyobb, mínusz 3,6 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta 2017-et a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV). Eredménytartaléka mínusz 2,4 milliárdról mínusz 8,3 milliárdra romlott.
A köznyelvben kukaholdingnak nevezett társaság a napokban teljesítette a 2017-es éves beszámolójának közzétételére vonatkozó, május 31-i határidejű kötelezettségét. Eszerint több gazdálkodási mutatója is javult, például a 2016 végén még az 51 milliárdot súroló követelései 43,6 milliárdra zsugorodtak, csökkentek az egyéb követelései és a kötelezettségei is, az utóbbiak 61 milliárdról 56 milliárd forintra. A társaság árbevétele 63,1 milliárd forintról 86,2 milliárdra nőtt, ezen belül 82,5 milliárd származott a közszolgáltatásból, és csaknem 3,7 milliárd a haszonanyagok eladásából.
Fotó: MTI / Balaton József
Mindezzel együtt az NHKV saját tőkéje egy év alatt 3,7 milliárd forintról mínusz 3,7 milliárdra esett. Mivel „a jegyzett tőkéhez képest a saját tőke értéke jelentős mértékben negatív előjelet mutat (…) veszélyeztetve van a társaság vállalkozásának folytatása” – áll a Moore Stephens K-E-S Audit Kft. 2018. július 12-i dátumú jelentésében. A független könyvvizsgáló ezért felhívta a figyelmet a tőkehelyzet rendezésére, amelyről már szó volt az NHKV 2017. december 6-i igazgatósági ülésén.
A könyvvizsgálói jelentés rámutatott az NHKV egyes nehézségeinek forrásaira is. Egyebek között ellentmondásokat tartalmaz a társaság fő (hulladékgazdálkodási) tevékenységét és a bevétele elszámolását meghatározó szabályozási környezet, a könyvvizsgáló szerint ezt pontosítani kell. Nincs kielégítően szabályozva a társaság tervezett tevékenységi köre, a vagyonkezelés sem, ezért a hosszabb távú vagyongazdálkodás, eredményelszámolás és finanszírozás érdekében ezt a szabályozást és az üzleti modellt is célszerű áttekinteni. A jogszabályi környezet ellentmondásai miatt az NHKV jogi megfelelősége és belső ellenőrzési rendszere is csak korlátok között érvényesülhet, ezért a társaság számlázási és az egyenlegközlési gyakorlata sem tudott egységes lenni. E fő kockázatból adódóan több gyakorlati hibalehetőség merült fel – írja a könyvvizsgáló. Például a számlázás elmaradásban van, emiatt az árbevétel egy része nincs kiszámlázással dokumentálva, továbbá rendezetlen és adózás szempontjából kockázatos a Fővárosi Közterület-fenntartóhoz fűződő jogviszony.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
