Miért Magyarországon lépne piacra?
A kelet-közép-európai piac, tehát a magyarországi is, dinamikusan fejlődik, ígéretes növekedési lehetőséget látok benne, főként a divatiparban. Bár az emberek nem költenek annyit a divatos öltözködésre, mint Észak- vagy Nyugat-Európában, de egyre szembetűnőbben figyelnek a megjelenésükre.
Hány márkát hoznának, és melyek a kezdeti lépések?
Ötöt, először a saját márkáinkat, a Pietro Filipit és a Karát. Húsz üzlet nyitását tervezzük, a kezdeti befektetést nagyjából négymillió euróra becsülöm. Tisztában vagyunk vele, hogy induláskor támogatni kell a márkát, de biztosak vagyunk benne, hogy a befektetésünk rövid időn belül megtérül. Amint megvetettük a lábunkat Magyarországon, újabb márkák vásárlása felé is nyitunk. Szeretnénk továbbá franchise-partnereivé válni olyan brit és francia márkáknak, amelyek még nem kaphatók Kelet-Közép-Európában. Sajnos ezekről még nem közölhetek részleteket, mert még nem írtuk alá a szerződéseket.
Milyen befektetései vannak Csehországban? A divatipar mellett más ágazat iránt is érdeklődik Magyarországon?
Befektetési vállalatom, a C2H, a magántőke, a kockázati tőke és az területein aktív. Olyan cégekbe fektetünk, amelyek érdekesek, és megvan bennük a többszörös megtérülésének lehetősége. Többségi tulajdonosa vagyok a Pietro Filipi és a Kara ruházati cégeknek, befektetője a többi közt a Liftago (taxis alkalmazás), a Favorit (kerékpárgyártó), a F & P Consulting (pénzügyi tanácsadó), a Flatio (középtávú ingatlan-bérbeadásra koncentráló projekt) és a ShopSys (online boltokat létrehozó és összegyűjtő platform) vállalkozásnak. A technológia és a kockázati tőke terén továbbra is Csehországban gondolkodunk.
A befektetési és az üzleti környezetet tekintve milyen hasonlóságokat és különbségeket lát a magyarországi meg a csehországi piac között?
Saját meglátásom, számos megbeszélés és mindenekelőtt a korábban folytatott kutatások tapasztalatai alapján a csehországi piacra éppen a magyarországi hasonlít a legjobban a térségben, de annál kicsit kevésbé fejlett, bár a különbség nem drámai. A startupok ökoszisztémája kapcsán azt látom, hogy a régiónk még nem annyira telített, mint Nyugaton. Hiányzik az állami támogatás, és a környezet sem ideális. Sok befektetőnek nincs tapasztalata, viszont figyelik a dinamikus piacokat, és tanulják a működésüket.
A teljes cikket a Világgazdaság pénteki számában olvsahatja