Tovább csökkent az álláskeresők száma
Egyre több gyártóvállalat bővül, így a fizikai és szellemi munkakörök száma is növekszik. „A fizikai dolgozók jellemzően könnyen mozdulnak egyik cégtől a másikhoz, ez a jelenség főleg ipari parkokon belül tapasztalható. Ebből kifolyólag a vállalatoknak a helyi trendekkel is lépést kell tartaniuk, például muszáj emelniük a béreket és a béren kívüli juttatásokat, különben váltanak a dolgozók” – mondta a Világgazdaságnak Sámson Dorottya. A munkaerőpiaci szakértő szerint a turizmus és a vendéglátás küzd még óriási munkaerőhiánnyal, a jelenség országszerte megfigyelhető, de Budapesten és az ország nyugati határának közelében a legproblémásabb a helyzet. Ami a szellemi munkaköröket illeti, továbbra is sok, naprakész tudással rendelkező IT-szakembert keresnek, és a több idegen nyelven beszélő munkavállalók iránt is nagy az érdeklődés, főleg a szolgáltatószektorban, és már nemcsak Budapesten, hanem Szegeden és Debrecenben is. Valójában egyetlen szektor sem tudta érdemben csökkenteni a munkaerőhiányát. A munkáltatók tavaly decemberben 27,9 ezer üres álláshelyet jelentettek be, a legtöbb új munkaerőigény a főváros, Borsod-Abaúj-Zemplén, Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területére koncentrálódott. Összesen 108,6 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre decemberben, ebből 72,1 ezer betöltetlen maradt – derült ki a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) legfrissebb adataiból.
Lassult az álláskeresők számának csökkenése. Tavaly decemberben 241,9 ezer álláskeresőt regisztráltak, ami csaknem 13 ezer fős,
5 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakához viszonyítva. Egy hónappal korábban 243,9 ezren kerestek állást, az egy évvel korábbihoz képest viszont 5,5 százalékos volt a csökkenés, tehát a mérséklődés fél százalékpontos lassulása látható. A decemberi zárónapon az álláskeresők 48 százaléka volt férfi, egyéves viszonylatban az álláskereső férfiak aránya 6,5, a nőké pedig 3,7 százalékkal csökkent. Tavaly decemberben a középfokú végzettségűek tették ki az álláskeresők legnagyobb hányadát (50,3 százalék), a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya 43,8 százalék volt, de 14 ezer felsőfokú végzettséggel rendelkező (5,9 százalék) is állást keresett. A szakképzetlenek aránya a regisztrált álláskeresők között 34,9 százalék volt.
A nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva 5,2 százalék volt, a munkavállalási korú népességhez mért relatív ráta pedig 3,6 százalékot mutatott. Továbbra is Győr-Moson-Sopron megyében a legalacsonyabb a munkanélküliség, de Budapesten, Pest, Vas és Komárom-Esztergom megyében is alacsony a ráta. A legtöbb álláskeresőt Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében regisztrálták.
A tartósan, egy éven túl nyilvántartásban lévő álláskeresők számában 7,1 százalékpontos csökkenést mutat az NFSZ adatsora, az összes álláskeresőhöz viszonyítva 27,4 százalékot tesznek ki. A 25 éven aluliak aránya 14,1, az 55 év felettieké 25,9 százalék. Pénzbeli ellátásra az álláskeresők 51,9 százaléka volt csak jogosult, 43,6 százalékuk semmilyen anyagi támogatást nem kapott.
