Mekkora a tranzakció összege, és mi indokolta a lépést?
Több tízmillió euró, azaz több milliárd forint, ez megfelel az iparágban a közelmúltban látott kelet-közép-európai akvizíciók értékének. Bár a szerződést hétfőn aláírtuk, a tranzakció valószínűleg csak áprilisban zárul le, addig számos adminisztratív teendő vár ránk. Nem arról van szó, hogy romlott a cég eredményessége, vagy a semmiből berepült az ablakon egy visszautasíthatatlan ajánlat: a piac konszolidálódik, gondos előkészítés után pedig egy olyan anyavállalatot vagy inkább nagy testvért kaptunk, amellyel együttműködve a régiós dekorfestékpiac rangos tényezőjévé válhatunk.
Könnyen megegyeztek a lengyelekkel az üzletrészek arányairól?
Részben emiatt előzte meg hosszas tárgyalás a megállapodást, de végül olyan kisebbségvédelmi szabályozók is bekerültek a szerződésbe, amelyek az alapító család számára is elfogadhatóvá tették a megmaradó 20 százalékos tulajdonrészt.
Fotó: Polifarbe
Milyen változásokat hoz a Sniezka megjelenése?
Csak a tulajdonosi struktúra alakul át, a termelés a hazai gyárakban folytatódik. Nem változik a cég operatív vezetése sem, az ügyvezetést még évekig magam látom el, ezáltal is biztosítva a folytonosságot. A munkahelyek, a beosztások és a pozíciók ugyancsak változatlanok maradnak, akárcsak a termékeink és a márkaneveink. Az együttműködésünk az alap- és csomagolóanyag-beszerzés, a fejlesztés, az értékesítés, a marketing összehangolására is kiterjed, mindez jelentős megtakarítást hozhat. Összességében kijelenthető, hogy a struktúrák összehangolása olyan kölcsönös előnyöket tartogat közép- és hosszú távon, amelyek évtizedekre biztosítják a stabilitást és a kiszámítható fejlődést.
A Poli-Farbe és a Sniezka egyetért abban, hogy a legfontosabb célpiacok a nyugat- és dél-balkáni országok lehetnek, így Horvátország, Szerbia, Montenegró, Románia és Bulgária. Minden feltétel adott, hogy jelentős exporteredményeket érjünk el a beltéri festékek, hőszigetelő rendszerek, zománcok és favédő szerek értékesítésével.
