Csaknem hetven készítmény vár most a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) döntésére, a többségük az innovatív gyógyszercégekhez tartozik – mondta a Világgazdaságnak Kiss Árpád, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete (AIPM) klinikai kutatásokkal foglalkozó munkacsoportjának vezetője.
Magyarországon évente 15-20 ezer beteg vesz részt a vizsgálatokban, számukat főként az egyes vállalatok kutatási portfóliója határozza meg.
A hármas fázisú klinikai vizsgálatok esetében magasabb a projektekben részt vevő betegek száma, 50–250 között mozog országos szinten, de nem szabad elfelejteni a ritka betegségek területén végzett vizsgálatokat sem, ahol éves szinten egy-két beteg is nagy eredménynek számít – tette hozzá.
Fotó: Kallus György
Az AIPM minden tagvállalata – szemben a piac más szereplőivel – elérhetővé teszi, hogy kutatás-fejlesztési célból mennyit költött Magyarországon. Az viszont nem egységes, hogy ezeket közvetlenül a magyar leányvállalatok keretein belül vagy egy nemzetközi cégközpontból szervezik, akár házon belül, akár CRO-kon (Clinical Research Organization) keresztül történik maga a vizsgálat.
A globális adatok alapján elmondható, hogy egy teljesen új hatóanyag kifejlesztésének ára a kezdetektől a piacra kerülésig ma már kétmilliárd euró körül mozog, az összeg nagy részét a klinikai kutatások különböző fázisai teszik ki – mutatott rá Kiss Árpád.
Az innovatív gyógyszeripari vállalatok árbevételük ötödét is elköltik a kutatásokra.
Ez tartalmazza a klinikai vizsgálatok finanszírozását, amely nemcsak egy-egy vizsgálat technikai feltételeit és a vizsgáló személyzet kompenzációját tartalmazza, hanem a beteg számára térítésmentessé is teszi a terápiát, beleértve a gyógyszert és a járulékos diagnosztikai költségeket is.
A teljes cikk a Világgazdaság keddi számában olvasható
