A fizetés csaknem fele megy el bérleti díjra

Négy hét alatt lehet bérlőt találni egy átlagos budapesti lakásra, míg a garzonokat ennél is gyorsabban, alig három hét alatt ki lehet adni. Országszerte jellemző, hogy a garzonlakások pörögnek a legjobban a bérleti piacon is – közölte az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője, Balogh László. A szakértő a Világgazdaság kérésére megvizsgálta, hogy hol mennyibe kerülnek a legfeljebb 40 négyzetméteres kiadó lakások, és azt összevetette a helyi átlagfizetésekkel. Egy egészséges háztartási kiadási szerkezetben az albérletre és a lakhatási költségekre csak a bevételek harmada megy el, mert így a folyó havi költségek mellett félre tudnak tenni – például későbbi lakásvásárlásra – az albérletben élők.

Ideális esetben az ilyen ingatlanok ugródeszkának számítanak a saját tulajdonú lakás megszerzése előtt, de megfelelő jövedelem hiányában sokan ragadnak meg albérletben. Erre magyarázat, hogy Budapesten az átlagfizetés 45 százaléka, az egyetemvárosokban pedig a megyei átlagfizetés több mint 40 százaléka megy el egy garzonlakás átlagos havi bérleti díjára. A két legdrágább lokáció a fővárosban 55 százalékkal az V. és 49 százalékkal az I. kerület. Arányaiban a legkevesebbet költeni a helyi átlagfizetésből Egerben (25 százalék), Budapest XVII. kerületében és Kaposváron (26-26 százalék), illetve Dunaújvárosban és Szekszárdon (27-27 százalék) kell.

Budapesten egy lakást átlagosan 26 nap alatt tudtak kiadni 2019-ben a tulajdonosok, a 40 négyzetméternél kisebb garzonokat 20 nap alatt. Országos szinten hasonló a tendencia: a teljes kínálatra vetített átlagos kiadási idő 27 nap, a garzonoké 21.

Budapesten 160 ezer forint az átlagos bérleti díj május közepén, ez 7 százalékos drágulás az Ingatlan.com adatbázisa szerint. Debrecenben 100 ezer forintért kínálták az albérleteket, Szegeden 95 ezer forintért, Pécsen pedig 85 ezer forintnál járt a piac.

Országszerte most 14,2 ezer kiadó ingatlan érhető el, ami éves szinten 4 százalékos bővülés.