Nem minden „részvényalap” az, aminek látszik – az adózás is ezen múlhat
A befektetési alapok piacán gyakran találkozhatunk olyan elnevezésekkel, mint „részvényalap”, „dinamikus alap” vagy „növekedési portfólió”. Sok befektető hajlamos azt hinni, hogy ha egy alap nevében szerepel a részvényalap kifejezés, akkor az automatikusan részvényalapnak minősül jogi értelemben is. Ez azonban tévedés, és komoly adózási következményei lehetnek annak, ha valaki ezzel nincs tisztában.
Részvényalap vagy sem? – a szabályzat dönt
A magyar jogszabályok szerint ugyanis csak az az alap számít részvényalapnak, amely a befektetési politikája szerint legalább 80 százalékban részvényeket tartalmaz. Ezt a besorolást nem a fantázianév, hanem az alapkezelő által közzétett alapkezelési szabályzat határozza meg, amelyben pontosan szerepel a részvényarány. Az elnevezés tehát inkább marketingeszköz: a gyakorlatban előfordulhat, hogy egy részvényalap nevű termék valójában csak 60-70 százalékban fektet részvényekbe, a maradék pedig kötvényekben, pénzpiaci eszközökben vagy más befektetésekben pihen.
Nagyon nem mindegy, hogy melyikről van szó – a különbséget az adózás is megmutatja
A különbség nem pusztán elméleti, hanem az adózás szempontjából jókora tételről van szó:
Valódi részvényalap (legalább 80 százalék részvény)
- A hozam árfolyamnyereségnek számít.
- Nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho).
- Csak a 15 százalékos személyi jövedelemadót kell megfizetni.
- Hosszú távon a nettó hozam így jóval magasabb lehet.
Nem részvényalap (kevesebb mint 80 százalék részvény)
- A hozam kamatjövedelemnek minősül.
- Fizetendő: 15 százalék szja plusz 13 százalék szocho (a szocho éves maximumáig).
- Összességében akár 28 százalék adóteher is lehet.
- A befektető nettó hozama érzékelhetően alacsonyabb.
A tudatos döntéshez elkerülhetetlen az ellenőrzés
A befektetőknek nem elég a névre hagyatkozniuk. Érdemes ellenőrizni az alapkezelő honlapján vagy az MNB alapkeresőjében, hogy az adott alap milyen kategóriába tartozik, és pontosan milyen eszközökben tartja a vagyonát. Egy kis utánajárással akár többszázaléknyi adót is megspórolhatunk, ami hosszú távon jelentős különbséget eredményez a befektetésünk hozamában. Ráadásul léteznek olyan lehetőségek is, amelyekkel akár teljesen elkerülhető a kamatok és hozamok utáni adózás, például TBSZ-számlával.
