A gazdaságfehérítés nem képzelhető el készpénzmentesítés nélkül
Az elmúlt évek hatékony gazdaságfehérítő intézkedéseinek köszönhetően Európa-szerte példaértékűnek tartják a magyar adórendszert. Az eddig megtett lépések révén az Európai Bizottság tanulmánya szerint az adórés – azaz a költségvetésből kieső áfabevétel – a 2012. évi 22 százalékról öt év alatt 13 százalékra csökkent, az adóelkerülés mértéke ma feleakkora itthon, mint Kelet-Közép-Európa más országaiban.
A legnagyobb lépés egyértelműen az online pénztárgépek, illetve az online számlázás, valamint az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszer (EKÁER) bevezetése volt: a magyar kormány 2019-es konvergenciaprogramja szerint az áfacsalásokra koncentráló intézkedésekkel csak tavaly 400 milliárd forintos többletbevétel keletkezett. A tavalyi harmadik negyedévben – amikor az online számlázás rendszere elindult – éves szinten 16,3 százalékkal bővültek az áfabevételek az előző év azonos időszakához képest. Hasonló mértékű áfabevételi ugrásra legutóbb 2014-ben volt példa – épp akkor, amikor az online pénztárgépek bevezetése volt napirenden. A konvergenciaprogram szerint csak az online pénztárgépek bevezetése a NAV által látott forgalom jelentős – 25, illetve 35 százalékos – megugrásához vezetett a kisebb kiskereskedelmi és vendéglátóipari egységek esetében, de még a közepes cégeknél is 5, illetve 10 százalék körüli volt a fehérítő hatás.
A minap Varga Mihály pénzügyminiszter a Világgazdaságnak arról beszélt, hogy napirenden van az online számlázás értékhatárának csökkentése (jelenleg 100 ezer forintot meghaladó áfatartalom esetén kötelező online kiállítani a számlákat), ami szerinte azon túl, hogy tovább segíti a gazdaságfehérítést, a vállalkozók számára is kedvező lehet, hiszen az így megkapott adatok alapján a későbbiekben arra is lehetőség lesz, hogy az adóhivatal a vállalkozók helyett elkészítse az áfabevallásokat. Ez pedig nagymértékben csökkenti a vállalkozások adminisztrációs terheit.
A minisztériumi elképzelések összhangban vannak a Versenyképességi Tanács tavasszal napvilágot látott programjával, amely a valós időben gyűjtött információk hatósági körének bővítésére tett javaslatot, megemlítve, hogy az online pénztárgépek és online számlázás által lefedett kör szélesítése mellett az adatok összekapcsolásával nyerhető információk is jobban kiaknázhatók. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 330 pontos versenyképességi csomagja jó útként jelöli meg, hogy 2017-ben az online pénztárgépek alkalmazására kötelezett ágazatok köre újabb tevékenységekkel bővült (gépjárműjavítás, autóalkatrész-kiskereskedelem, pénzváltás, plasztikai sebészet, taxizás, ruhatisztítás és fitnesz-wellness szolgáltatások). A jegybanki szakértők azonban úgy gondolják, érdemes megvizsgálni, hogy milyen további ágazatok vonhatók be a körbe – javaslatuk szerint a szerencsejátékra, az utazási irodákra, a szépségápolásra, valamint a magánegészségügyi és állatorvosi szolgáltatások körére lenne érdemes kiterjeszteni az online pénztárgépek használatát.
Mindkét versenyképességi program fontos gazdaságfehérítő hatást tulajdonít az elektronikus fizetés terjedésének, a készpénzhasználat visszaszorulásának. Persze az sem ártana, ha a mostani szabályoknak jobban érvényt szereznének, és szigorúbban figyelnék a jelenlegi b2b fizetésekre hatályos 1,5 milliós készpénzfizetési limitet, amely határ egyébiránt most – az online számlázás bevezetésével – elvben csökkenthető is lehet. Szintén észszerű javaslat lehet a nagy összegű b2c és c2c tranzakciók esetében a kötelező elektronikus eljárás előírása is – például gépjárművek, valamint ingatlanok vásárlásánál.
Az MNB a lakossági pénzügyi tranzakciós illeték megszüntetését is javasolta, miután a teher cseppet sem segít abban, hogy csökkenjen Magyarországon a továbbra is rendkívül magas, 80 százalék körüli készpénzes tranzakciók aránya. Ilyen irányba indult el a kormányzat akkor, amikor felvetette, hogy a 20 ezer forint alatti fizetésekre – a teljes átutalási forgalom nagyjából 45 százalékára – januártól érvényes illetékmentességen túl a lakossági átutalásokra a kártyás fizetésekhez hasonló, azok mértékével megegyező, évi 800 forintos illetékátalányt fizessenek csak a bankok. A javaslatot visszavonták, ám sokak szerint a PM ismét előveszi akkor, ha az azonnali átutalás rendszere elindul. (Az MNB-javaslat nem átalánnyal, hanem teljes kivezetéssel számol, amelynek költségvetési hatása számításai szerint mintegy 15 milliárd forintos bevételkiesés lenne.)
A jegybank az elektronikus fizetés kötelező elfogadását is előírná egy meghatározott kereskedői körben. A tapasztalatok szerint ugyanis hiába megoldható technikailag az elektronikus fizetés lehetőségének biztosítása – például már támogatott POS-program is van –, különböző megfontolások alapján számos kereskedő mégsem teszi ezt lehetővé vagy ajánlja fel a fogyasztóknak. Az MNB szerint az online pénztárgépek működtetésére kötelezett kereskedők számára elő lehetne írni az elektronikus fizetés kötelező elfogadását. Ekkor már csak a szemléletformálásra van szükség, miután ma még azokon a helyeken is, ahol van mód elektronikus fizetésre, tízből hat-hét alkalommal készpénzzel fizet a lakosság.
