Márciusban fizetett a Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. az orosz fővállalkozónak, a Roszatomnak a paksi 5-ös és 6-os blokkok tervezésével kapcsolatban benyújtott számlák után. A Magyar Államkincstár adatai szerint az első negyedév végére rendezték az első idei számlákat, összesen 9,66 milliárd forint értékben – ezt a Világgazdaság kérdésére az ügyhöz közeli forrásból meg is erősítették.
Erre az évre eredetileg 106,1 milliárd forintnyi költségvetési kiadást terveztek a két új paksi blokk építésére a költségvetési törvényben, ám mivel mintegy kétéves csúszásban van az erőmű tervezése, könnyen lehet, hogy nem kerül sor ekkora kifizetésre. Sőt már az is tudható, hogy az éves keretet időközben 104,2 milliárd forintra csökkentették.
Tavaly a 106,6 milliárd forintos keretből mindössze 14 milliárd forintot fizettek ki a Roszatomnak. A késedelmet a magyar fél a lassú uniós engedélyezéssel magyarázza, de azt is tudni lehet, hogy a gyártó Roszatom egyelőre nem tudta elkészíteni az uniós szabványoknak is megfelelő terveket, így azok magyarországi engedélyezése sem kezdődhetett meg. A mostani hivatalos tájékoztatás szerint a tervezett 2025-ös és 2026-os átadás valószínűleg egy-másfél évet csúszik, 2026–2027-ben kerülhet rá sor.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. állami hitelnyilvántartásából az is kiderül, hogy a magyar állam 24,5 millió eurónyi (7,83 milliárd forintnyi) hitelt hívott le az orosz Vnyesekonombanktól, ez az összeg éppen a 9,66 milliárd forintos számla 80 százaléka. Az orosz–magyar kormányközi megállapodás szerint az orosz Roszatom 12 milliárd euróért felépíti a két VVER-1200 típusú blokkot Pakson, a költségeknek a 80 százalékát – összesen legfeljebb 10 milliárd eurót – az orosz bank meghitelezi a magyar államnak. Az államadósság-kezelő adataiból az is kiderül, hogy a 24,5 millió eurós hitelt március 18-án hívta le a magyar állam, és elvileg 2046-ig kell majd visszafizetnie, hacsak – a korábbi gyakorlathoz hasonlóan – nem él az előtörlesztés lehetőségével.
A további előtörlesztés nagyon valószínű, hiszen az orosz 4-5 százalékos kamatánál lényegesen olcsóbban lehet euróhitelhez jutni – ám erre az ÁKK március végi adatai szerint még nem került sor. Varga Mihály még tavaly a paksi hitel kapcsán a Világgazdaságnak elmondta, hogy az előtörlesztés lehetőségével Magyarország mindaddig élni fog, amíg azt a kamatkörnyezet lehetővé és célszerűvé teszi. Az orosz féllel kötött hitelszerződés fenntartása hosszú távon szükségszerű, hiszen biztonsági védőhálót nyújt a Paks II. projekthez, és akkor is fix feltételekkel áll rendelkezésre, ha esetleg a mostani, kedvező piaci feltételek megváltoznának – mondta a miniszter. A hiteleket elvileg Paks 5-ös blokkjának 2025-ös indulásától kellene törleszteni, ám az Mfor.hu nemrég kiderítette, hogy a magyar és az orosz fél ezt a passzust törölte a hitelszerződésből, így a törlesztés az első blokk tényleges indulásakor kezdődik el, ami 2026-ra várható.
Indul a Paks II. Akadémia
Paks II. Akadémia néven képzési együttműködés jött létre a Paks II. Zrt. és hat egyetem között. Szeptemberben indul az alapképzésre épülő atomerőművi üzemeltetési szakmérnökképzés. A projektcég a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemmel, a Pécsi Tudományegyetemmel, a Debreceni Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel, a Miskolci Egyetemmel és a Dunaújvárosi Egyetemmel együttműködésben dolgozta ki a tananyagot. A hat egyetem a Paks II. Zrt. anyagi támogatásával indítja el a szakot. | vg
