Az 5 százalékos áfa hosszabb távú fenntartását vagy egyenértékű egyéb megoldás bevezetését javasolja a vállalkozói lakásépítés megmentése érdekében a legnagyobb lakásépítőket is tömörítő Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), amely szakértői munkacsoportot állított fel egy, a kormány számára is elfogadható, kompromisszumos megoldás kidolgozására – értesült a Világgazdaság. Takács Ernő, az IFK elnöke elmondta: javaslatcsomagjukat a Pénzügyminisztériumhoz készülnek eljuttatni, mert a piaci szereplők visszajelzései alapján egyértelművé vált, hogy már jövőre visszaesik az épülő lakások száma, így még tovább lassul az ingatlanállomány megújulása. Az Eltinga Ingatlanpiaci Kutatóközpont által az új lakások áfakulcsemelésének várható lakáspiaci hatásairól készített friss tanulmány szerint hiába emelkedik a lakásáfa mértéke, azzal arányosan nem emelkednek majd a költségvetési bevételek, mert az új lakások csökkenő száma miatt kisebb lesz az alapjául szolgáló mennyiség. A lelassuló építőipar pedig valószínűleg kevesebb nyereségadóval és foglalkoztatottak után fizetett járulékkal járul majd hozzá a költségvetési bevételekhez – állapítják meg.
A következő években erősen szűkülhet a kínálat, mert az épülő vagy tervezett társasházi lakások tetemes része legkésőbb az idén gazdára talál. Az előrehozott vásárlásokat az indokolja, hogy a vevői előlegek után idén még 5 százalékos az áfakulcs. Az őszi módosítás ismét aktívabb fejlesztői tevékenységet eredményezett: az utolsó negyedévben újra nőtt a kiadott lakásépítési engedélyek száma, de az azóta engedélyeztetett projektek nem feltétlenül ténylegesen megvalósuló beruházások, egy részük csak a további áfacsökkentésbe vetett fejlesztői bizalom jele – vélik a szakértők.
A tanulmány szerint idén tetőzhet az átadások száma, jövőre azonban a nemrég bejelentett nagy lakásszámú projektek ellenére is alacsonyabb lesz az ideinél, mivel még csak az újabb fejlesztések első ütemeinek értékesítése kezdődött el. A kis és közepes lakásépítő cégek már csupán a meglévő projektjeik lezárására koncentrálnak. A családi házak terén nem várható visszaesés az áfa- és CSOK-változás miatt, de a saját célra történő építések aligha képesek pótolni a kieső, nagyarányú vállalkozói lakásépítéseket.
A lakáspiaci fejlesztők jellemzően 10-15 százalékos árbevétel-arányos eredménnyel dolgoznak, ez nem fedezi az áfanövekedés okozta, több mint 20 százalékos áremelkedést, így új fejlesztéseket csak magasabb bruttó újlakás-árak mellett hajlandók indítani. Az átárazódások már az áfaszabályok változásának bejelentését követően megindultak, a lakások 43 százaléka drágult, 15 százalékuk legalább ötmillió forinttal. A harmadik negyedévben a szabad lakások egynegyedének árát több mint 5 százalékkal növelték a fejlesztők, a kínálat 7,4 százaléka több mint
10 százalékkal drágult. Az utolsó negyedévben a lakások 15 százalékának ára emelkedett további legalább 10 százalékkal. Az áfakulcs csökkentésének idején gyorsan emelkedő kereslet növelte az árakat, ami mérsékelte ugyan az adócsökkentés árhatását, az áfakedvezmény azonban jelentősen lassította az áremelkedés ütemét – hívta fel a figyelmet az IFK az áfa leszorítása mellett érvelve.
