Atomerőművet épít a Rolls-Royce: milliárdokba kerülhet Svédországnak az energiapolitikai pálfordulás
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságBár a Rolls-Royce neve a legtöbb ember számára a luxusautókat idézi fel, a repülőgép-hajtóműveket, nukleáris technológiákat és energetikai rendszereket fejlesztő Rolls-Royce plc teljesen külön vállalatként működik. A cég nukleáris leányvállalata most három kis moduláris atomerőmű (SMR) szállítására kapott megbízást a svéd Videberg Kraft projekttől.
Amerikai riválisát megelőzve nyerte el az atomerőmű-projektet
A beruházást a nyugat-svédországi Värö-félszigeten tervezik megvalósítani, a Ringhals atomerőmű közelében. A kiválasztási folyamat még 2022-ben indult, és több mint hetven technológiai megoldást vizsgáltak meg, mielőtt a svéd fél a Rolls-Royce ajánlata mellett döntött. A brit vállalat végül az amerikai GE Vernovát előzte meg a versenyben. A tervek szerint három, egyenként 470 megawatt teljesítményű reaktor épülhet meg, amelyek összesen mintegy 1410 megawatt kapacitást biztosítanának.
A projekt évente körülbelül 12 terawattóra villamos energiát termelhet, ami Svédország teljes éves áramfogyasztásának nagyjából 6 százalékát fedezheti.
A beruházás különösen Dél-Svédország számára fontos, ahol az ipari energiaigény az elmúlt években meredeken emelkedett. Az akkumulátorgyártás, az adatközpontok, az elektromos közlekedés és az ipar elektrifikációja egyre nagyobb nyomást helyez az energiarendszerre.
A svéd kormány szerint az új nukleáris kapacitás kulcsszerepet játszhat az energiabiztonság és a 2045-re kitűzött klímasemlegességi cél elérésében.
Miért figyel most mindenki az SMR-ekre?
A projekt középpontjában álló kis moduláris reaktorok az atomenergia-ipar egyik legígéretesebb fejlesztési irányát jelentik. Az úgynevezett SMR-ek alapelve, hogy a hagyományos atomerőműveknél kisebb, részben gyári körülmények között előállított modulokból épülnek fel.
A technológia támogatói szerint ez több előnnyel járhat: rövidebb építési idővel, kisebb beruházási kockázattal és alacsonyabb költségekkel.
Bár az első kereskedelmi projektek még csak most indulnak el, az Európai Bizottság már stratégiai jelentőségű technológiaként tekint rájuk. Nem véletlenül. Az Európai Unió idén fogadta el az SMR-ek fejlesztését támogató stratégiát, mivel a technológia egyszerre szolgálhatja a klímavédelmi célokat és az energiabiztonságot.
A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint 2050-ig világszerte több mint ezer ilyen reaktor épülhet, ami több száz milliárd dolláros piacot teremthet.
A Rolls-Royce számára a svéd projekt különösen fontos referencia lehet. A vállalat korábban már megállapodott az Egyesült Királyság első SMR-egységeinek fejlesztéséről, és részt vesz Csehország első ilyen projektjének előkészítésében is.
Negyven év után fordult vissza Svédország
A mostani beruházás jelentőségét igazán az adja, hogy Svédország korábban éppen az atomenergia felszámolására készült.
Az 1980-as népszavazást követően a parlament azt a célt tűzte ki, hogy 2010-re valamennyi atomerőművet bezárják. A folyamatot tovább erősítette az 1986-os csernobili katasztrófa, amelynek radioaktív következményeit először éppen a svédországi Forsmark atomerőmű műszerei észlelték a Szovjetunión kívül. A teljes atomkivezetés azonban végül nem valósult meg. Bár az évek során hat reaktort végleg leállítottak – köztük a teljes Barsebäck erőművet, valamint több Oskarshamn- és Ringhals-blokkot –, az ország egyre nehezebben tudta pótolni a kieső termelést.
A kérdés hosszú időre a svéd politika egyik legélesebb vitájává vált.
A zöld és baloldali pártok a megújuló energiaforrásokra épülő rendszer mellett érveltek, míg az ipari szereplők és a jobboldali politikusok arra figyelmeztettek, hogy a reaktorok bezárása veszélyeztetheti az ellátásbiztonságot és a gazdaság versenyképességét.
A fordulatot végül az energiaválság, az ukrajnai háború és a gyorsuló elektrifikáció hozta el.
Az elektromos autók, az akkumulátorgyárak és az adatközpontok terjedése olyan mértékű villamosenergia-igényt generál, amelyet a megújuló energiaforrások önmagukban nehezen tudnak folyamatosan kiszolgálni. A svéd kormány ezért 2023-ban a korábbi „100 százalékban megújuló energia” célt „100 százalékban fosszilismentes energiára” módosította, amivel hivatalosan is visszahelyezte az atomenergiát az energiastratégia középpontjába.
A jelenlegi tervek szerint 2035-ig két új nagyméretű reaktor épülhet, 2045-ig pedig akár tíz új blokk is üzembe állhat.
A fordulat ugyanakkor rendkívül költséges: szakértői becslések szerint az első négy új reaktor megépítése mintegy 400 milliárd svéd koronába, vagyis jelenlegi árfolyamon közel 38 milliárd dollárba (11,64 billió forintba) kerülhet.
