Kivárásra játszik az EKB
Az első negyedéves euróövezeti GDP-adatok alapján van esély arra, hogy a növekedés lassulása megállhatott, de ezt a megállapítást a kereskedelmi háború eszkalálódása még akár felül is írhatja. Ráadásul az olasz növekedés továbbra is a technikai recesszió határán egyensúlyoz, és a magas, 3 százalék körüli költségvetési hiány okozta problémákat sem oldották még meg. A növekedés lassulásával egyidejűleg a maginfláció továbbra is bőven a 2 százalékos cél alatt van, azaz 1 százalék körül mozog, ezzel párhuzamosan az inflációs várakozások is alacsony szinten ragadtak. Ráadásul ezzel egyidejűleg a bankok nyereségessége is alacsony maradt az euróövezetben, ami árt a hitelezési aktivitásnak és végső soron a növekedésnek is – állapítja meg Módos Dániel, az OTP Elemzési Központ stratégája. Ami a hitelezést illeti, az euróövezeti országok között nagy szakadék tátong. Míg például a francia és a német hitelezés 6 százalék körüli ütemben bővül, addig a spanyol és az olasz vállalati hitelezés csökken. Kérdés, hogy ezen tud-e változtatni a szeptemberben induló kötvényvásárlási TLTRO 3 program.
Mindezek miatt az Európai Központi Bank (EKB) nehéz helyzetben van. Bár a növekedés lassult, de nem nyilvánvaló, hogy a jegybanknak be kellene-e avatkoznia, különösen úgy, hogy jelenleg is ultralaza monetáris politikát folytat. Viszont az övezeten belül a magországok és a periferikus országok teljesítményében és gazdasági stabilitásában éles különbségek tapasztalhatók, ez pedig akár okot is adhat a további lazításra a későbbiekben.
A mostani üléssel kapcsolatban az a várakozás, hogy az EKB egyelőre nem változtat érdemben GDP- és inflációs előrejelzésén, de erősödhet az előretekintő iránymutatás, a kamatvárakozások kitolásán keresztül. A későbbiekben azonban, ha az euróövezetben az általános gazdasági helyzet nem javul, egyes elemzők szerint a kötvényvásárlási program újraindítása sem elképzelhetetlen.
A Központi Statisztikai Hivatal pénteken publikálja a májusi fogyasztói árindex adatait. A várakozások szerint az infláció áprilisban elérhette a csúcsát, ugyanis májusban már 3,6 százalékra lassulhat a pénzromlás üteme az előző havi 3,9 százalékról. Emögött elsősorban az üzemanyagárak alakulása miatti bázishatás áll, ugyanis az adószűrt maginflációban nem várható lassulás – így vélekedik Eppich Győző OTP-elemző. Nagy szerencsére megjelent végre a hazai piacon az újburgonya, és reménykedni lehet az inflációletörő hatásában is. Az utóbbi hónapok krumplimizériájában korrekciót hozhat a friss zöldség, az OTP számításai szerint akár 3,6 százalékra eshet az infláció. Az adatra azért is érdemes odafigyelni, mert ez lesz az utolsó inflációs adat a júniusban megjelenő új Inflációs jelentés előtt, amely új megközelítést nyújthat a Magyar Nemzeti Banknak, amikor laza monetáris politikája feladásáról dönt.
