Felfelé kezdett terjeszkedni a belváros

A kormány kitárta a kaput a tetőtér-beépítők előtt, amikor márciusban módosította a fejlesztéseket eddig kordában tartó, az érdekeltek szerint inkább gúzsba kötő szabályozást. A kötelező parkolóhely-megváltás vagy éppen a terjeszkedést ellehetetlenítő maximális lakásszám és egyéb előírások megváltoztatása többek szerint annak érdekében történt, hogy a társasházak hozzájussanak a felújításukhoz szükséges forráshoz. Másrészt foghíjtelkek híján a belvárosban a tetőtér-beépítés az egyetlen lehetőség az építkezésre. A tetőtéri lakások presztízse olyannyira megnőtt az elmúlt egy-másfél évtizedben, hogy mára az ingatlanpiac különleges termékeivé váltak. A penthouse lakások átlagára majdnem minden kerületben átlépte az egymillió forintot négyzetméterenként, de a hagyományos tetőtéri lakások hirdetéseiben is egyre gyakoribb az ehhez közelítő, sőt, az I., az V. és a VI. kerületben az ezt meghaladó szint is azon adatsor szerint, amelyet az Ingatlan.com a Világgazdaságnak gyűjtött össze. A kínálat szűkül, így a beépíthető tetőterek ára helyenként egyetlen év alatt is százezrekkel drágult négyzetméterenként. A budapesti kínálati átlagár a 2018. nyári 399 ezer forintról ez év július végére 500 ezerre ugrott.

A tetőterek beépítése mellett szól egyes belvárosi épületek állapotának romlása, ugyanis az ilyen épületekben vannak alig több, mint százezer forintos négyzetméteráron kínált, nagy alapterületű tetőterek. Persze ezekben, a lakáspiacon már-már telekáron kínált ingatlanokban szinte mindent a beruházóknak kell kialakítaniuk. E „telkek” 20-30 méter magasan vannak. A tetőtéri lakáskínálat a II., III. és XVI. kerületben a legnagyobb, az V. kerületben a nyár közepén nem volt eladó beépíthető tetőtér, a VI. kerületben csak egy, a VII. kerületben pedig kettő. A beépítéssel bő 10-15 százalékos árprémium érhető el – közölte Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági elemzője az érintett budapesti piacot elemezve.

A társasházak megmozdultak a szabályozás megkönnyítése után. Az utóbbi hetekben több közös képviselő is érdeklődött a tetőterek eladási áráról és lehetőségeiről a tetőtér-beépítéssel több évtizede foglalkozó Reticolo Kft.-nél, erről a kft. tulajdonos-ügyvezetője tájékoztatta a Világgazdaságot. Kovács Csaba elmondta, hogy vannak, akik már az üzletkötésnél tartanak az ingatlanfejlesztővel és a beruházó céggel. Tanácsa szerint a társasházi tetőteret a közös tulajdonból kiemelve, önálló albetétként érdemes megvásárolni, a társasházaknak pedig érdemes átgondolniuk a realitásokat. Tipikus ugyanis, hogy a társasház mindent a tetőtér eladásából akar finanszírozni. Jellemzően a homlokzat külső-belső felújítását, az elektromos fővezeték közös területeken futó szakaszának cseréjét, a kapu és a kaputelefon felújítását és új lift telepítését kéri az eladott terület értékétől függően. A beruházó ugyanúgy fajlagos négyzetméterárral számol a tetőtereknél, mint a telkeknél. A szűkülő telekpiac is a tetőterek malmára hajtja vizet. Kovács Csaba szerint a tetőtéri lakások megítélése rendkívül sokat változott: ezeket harminc éve még melegnek, zajosnak és a vékonyabb pénztárcájú vevőkre szabott megoldásnak tartották, ma viszont rendkívül keresettek a korszerű anyagokból, jellemzően az átlagosnál nagyobb alapterületen, különleges belső terekkel kialakított, helyenként páratlan panorámájú, egyedi lakások.