Kiköltözők dobják fel az ingatlanforgalmat
A vándorlási és az ingatlanstatisztikák szerint a Budapest környéki agglomeráció északi és déli szektora a legnépszerűbb, az elmúlt években sokan választották Dunakeszi, valamint Szigetszentmiklós térségét otthonuknak. A két kisváros Érd után a második és harmadik legnépesebb agglomerációs településsé tornászta fel magát, népességük folyamatosan növekszik, 2010 óta tíz-tíz ezerrel nőtt a lakosság száma a két városban. Az ezer lakosra jutó ingatlanvásárlások száma 17–18 között mozog, míg a vándorlási mérleg országos viszonylatban is a legmagasabb a Szigetszentmiklósi járásban, ahol 57 főre emelkedett ezer lakosra vetítve az utóbbi három évben. Ezzel szemben kevésbé népszerű Gyál és Pilisvörösvár környéke, a két járásban az ezer lakosra vetített ingatlan-adásvételek száma a legalacsonyabb, újabban mindössze nyolc – közölte a Világgazdaság megkeresésére Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Kiemelte, hogy a Dunakeszi járás településein – Fóton, Gödön és Dunakeszin – élőknek a gyors vonatközlekedés, a főváros közelsége, valamint az M2-s és M0-s utak kiépítése kedvező helyzetet teremtett.
Mindeközben az északnyugati agglomeráció egyre inkább telítődik, ezért a Budakeszi és Pilisvörösvár környéki települések az utóbbi években vesztettek vonzerejükből, annak ellenére, hogy a környék vonatközlekedése javult. Balla Ákos, a Balla Ingatlan tulajdonos-ügyvezetője rámutatott: az M0-s fejlesztése indukálhat majd nagyobb kiköltözési hullámot, mint ahogyan ez az M2-s esetében is várható. Az északi agglomeráció vonzerejét növelhetik az új tömegközlekedési eszközök, mint a hamarosan forgalomba kerülő emeletes vonatok a Budapest–Szob vonalon, a délkeleti agglomerációban pedig Vecsést erősíti a reptér közelsége. A közlekedési kapcsolatok mellett fontos a vevők számára a megfelelő óvodai és bölcsődei ellátottság, valamint a sokszínű programok, ebben például Szentendre kimagaslóan erős. A települések munkahelyteremtő beruházásai is vonzók, az északi régióban a gödi Samsung gyár már most is körülbelül 1700 főt foglalkoztat, és további bővítése várható, míg Vecsés és Gyál környékének értékét a szállítmányozó-, logisztikai, gyártó- és kereskedőcégek telephelyei növelik – sorolta Balla Ákos.
A trend változik, több ki- és visszaköltözési hullám is lezajlott már az agglomerációban, ezek általában a fővárosi ingatlanárakkal együtt mozogtak – véli Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. A magasabb fővárosi árak jellemzően a főváros határain túlra tolják az ingatlanpiaci keresletet, amikor azonban Budapesten is csökkennek az árak, sokan költöznek vissza kényelmi szempontok miatt, bár erre már régen volt példa – tette hozzá. Az ingatlanpiaci boom mostani időszakában a közvetítők szerint már a második körös agglomerációs gyűrű is egyre népszerűbb és keresettebb, hiszen húszmillió forint alatt már csak a fővárostól 40-60 kilométerre találhatunk családi házakat.
Az agglomerációban a megnövekedett keresletet tökéletesen mutatja az ingatlanközvetítői hálózatok terjeszkedése a Budapest-közeli településeken, ahol sorra nyitnak újabb és újabb irodákat a hálózatok.
Mire van kereslet Budapest környékén?
Az agglomerációs településeken a 100-120 négyzetméteres, jellemzően új építésű sorházak, ikerházak és többlakásos épületek alkotják a kínálat zömét. Az árakban jókora különbségek vannak: a Monori járásban egy átlagos ingatlan értéke húszmillió forint, a Dunakeszi járásban viszont jellemzően 47 millió forintot fizettek idén a vásárlók. Az elmúlt években a legnagyobb mértékű drágulás az északi (Dunakeszi, Fót, Göd, Vác) és a keleti (Veresegyház, Mogyoród, Gödöllő, Kistarcsa) agglomerációs szektort jellemezte. A legdrágábbak még mindig a nyugati (Budakeszi, Budaörs, Törökbálint) és az északnyugati (Szentendre, Solymár, Üröm, Pomáz) területek. | VG
