Kimazsolázzák a luxuslakások piacát

Mindenféle reklám és marketing nélkül, alig egy év alatt elkelt a rózsadombi luxustársasház, az Elysium lakásainak több mint 90 százaléka – tudta meg a Világgazdaság a projekt kizárólagos értékesítésével megbízott cég, a Fine & Country Hungary értékesítési vezetőjétől, Kacsmarik Ágnestől, aki elmondta: az egykori SZOT-szálló épületéből formálódó, minden szempontból a legfelső kategóriába tartozó, 98 lakásos luxusingatlant tavaly nyár elején még kétmillió forint alatti négyzetméteráron kezdték el értékesíteni, majd elsőként lépték át a kétmilliós lélektani határt. Az Elysium által diktált trendeket követve időközben több budai fejlesztő is sikeresen kormányozta túl projektjét a négyzetméterenkénti kétmilliós árhatáron. Tehették, mert a legfelső kategóriában rendkívül szerény a választék, és igaz, hogy minden pénzt nem adnak meg a luxuslakások vásárlói, de az igényeiknek megfelelő ingatlanokat megfizetik. Amennyiben találnak ilyet! Ugyanis a fejlesztők behúzták a féket, a kedvezményes, 5 százalékról 27 százalékra visszaugró lakásáfa közeledtével leállnak, és kivárnak – állítja Kacsmarik Ágnes. A luxuskategóriában ugyanis az áfaemelés már olyan mértékű drágulást okoz, ami a jellemzően kis projektekben érdekelt, három-nyolc lakásos, felső kategóriás budai házakat építő fejlesztőknek már elviselhetetlen mértékű üzleti kockázat. A telekárak drasztikus emelkedése, a folyamatos építőipari költségnövekedés a legdrágább anyagokból és technológiával dolgozó kivitelezők önköltségét is jócskán megdobta, ami az épülő luxuslakások piacán negyedévente szabad szemmel is látható áremelkedést okoz – fogalmaz a a szakértő. A jó elhelyezkedésű, igényes kialakítású felső kategóriás lakás továbbra is hiánycikk, emiatt tudnak a luxuslakások árai elszakadni a kategóriában utánuk következőktől. A drágulás volumenét jelzi, hogy 2018 derekán még éppen átlépte, most pedig már nem egy esetben túlnövi a kétmilliós négyzetméterenkénti árakat ez a szegmens, ahol azonban a vevők a kínálat várható szűkülése miatt nem tartanak az árak csökkenésétől, így még mindig vásárolnak ennyiért is. Méghozzá többnyire nem a külföldiek, az Elysium-projekt vevőinek is bő 90 százaléka magyar vásárló, akik többségükben saját célra vásároltak. Kacsmarik Ágnes rámutatott: a luxuslakásként kínált ingatlanok egy része kompromisszumokat igényelne a vásárlóktól, akik viszont ebben a szegmensben nem kompromisszumkészek. Lakásonként két garázshely nélkül például nem lehet, vagy nem a top árkategóriában lehet értékesíteni az ingatlanokat, miként a méret is lényeges: a szinglilakások 60, a kétszemélyesek 130 négyzetméternél kezdődnek nagy fürdőszobával és tágas terasszal felszerelve. Az V. kerületben a Palazzo Dorottya tíz évvel ezelőtti átadása óta nem készült el újabb luxustársasház, ám most a Szervita téren épül egy, mivel igény nem csak a budai oldalon van. A féket a válság után húzták be a fejlesztők, akik most kezdtek beindulni, de – mint ahogy attól a felső kategóriában érdekelt értékesítők tartanak – a rózsadombi luxusprojekt és a Szervita téri építkezés után újra eltűnik a választék.

A vásárlók több mint 90 százaléka magyar.