Málladozik a fővárosi előny a lakásvételben

Budapesten már harmadik éve nem növekszik a lakásértékesítés – kommentálta a Központi Statisztikai hivatal (KSH) adatait Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum (OC) elemzési vezetője. Miközben 2017-ben – a 2016. évi értékhez képest – 3,3 százalékkal csökkent az adásvételek száma, tavaly sem sikerült előrelépni: 2018-ban az előző évivel lényegében megegyező számú, 36 100 adásvétel történt Budapesten. Az elmúlt három évben nagyjából 10 százalékkal kevesebb ingatlant értékesítettek a fővárosban, mint a korábbi időszakban, aminek okát az árak látványos emelkedése mellett abban is látják az OC-nál, hogy egyre erősebb az a trend, hogy a városból a lakók – például korábbi ingatlanjaikat jó áron eladva – kiköltöznek az olcsóbb agglomerációba.

A fővárosban továbbra is Angyalföld és Zugló a legfelkapottabb: a XIII. kerületben 3468, a XIV. kerületben 3310 értékesítés történt. A már említett két kerület mellett Újpesten, Erzsébetvárosban és Ferencvárosban mért az OC 10 százalékot meghaladó tranzakció-emelkedést. A helyben járásban nagy szerepe van annak, hogy a dél-pesti kerületekben – Kispest, Pesterzsébet, Soroksár –, valamint az eddig sem igazán keresett Józsefvárosban és Kőbányán jelentősen csökkentek az értékesítések 2018-ban.

Ugyanakkor a kiköltözési trend sem tudja megingatni a fővárosi kerületek vezető szerepét, továbbra is Budapest belső kerületeiben a legmagasabb az adásvételek fajlagos értéke – mutatott rá Soóki-Tóth Gábor. A belső kerületekben harminc-negyven adásvétel történt tavaly ezer lakosra vetítve – itt a bulinegyed egyik központja, a VII. kerület, Erzsébetváros viszi a prímet, ahol ezer lakosra 44 adásvétel jutott, míg a bulinegyed másik fele, a VI. kerület, Terézváros 37-es mutatóval van jelen. A pesti Belváros mellett a budai kerületekből a felkapottabb I. és XI. kerület tudott felmutatni tavaly ezer lakosra vetítve húsznál több tranzakciót. Hogy vannak diszpreferált kerületek, azt a tranzakciószám mellett az is mutatja, hogy Soroksáron, a XXIII. kerületben ezer lakosra mindössze kilenc tranzakció jutott.

A vidék viszont erősödik: 2018-ban 6,5 százalékkal, 164 ezerre nőtt a vidéki tranzakciók száma országszerte, ezen belül a megyeszékhelyeken 34 ezer adásvétel történt, ami 3 százalékos növekedés – idézi az OC a statisztikákat. Ez utóbbiak esetében egyértelmű, hogy a komolyabb iparral rendelkező városok viszik a prímet. Érdekes ugyanakkor, hogy az elmúlt évek nagyobb (autóipari) beruházásaiban érintett váro­sok közül csak Debrecenben nőtt nagyot a tranzakciók száma, a város az összes megyeszékhely adásvételeinek 12,5 százalékát adta tavaly, miközben például Győrt a hajdúsági megyeszékhelyen kívül Szeged és Miskolc is megelőzte. Ezt jó eséllyel szintén a fajlagosan magas árakkal lehet magyarázni. A legnagyobb fajlagos növekedésre egyébként Miskolcon került sor, a 3241 adásvétel 13 százalékos bővülésnek felel meg. Kétezernél több tranzakcióra volt képes még Pécs, Kecskemét, Székesfehérvár, Nyíregyháza és Szolnok, illetve környéke. A megyeszékhelyek közül sereghajtó Szekszárd: Tolna központjában mindössze 556 lakás cserélt gazdát tavaly, ami 13 százalékos visszaesés 2017-hez képest.

A megyei jogú városokban 16–22 értékesítés jutott tavaly ezer lakosra. A legmagasabb fajlagos értéket Dunaújváros mutatta fel 24,4-es mutatóval, míg a legkisebb fajlagos értéket Érden mérték 13-mal.

Messze rávert a megyeszékhelyekre Keszthely és környéke, itt ezer lakosra 26,9 tranzakció jutott tavaly, de 20 feletti értéket mutatott fel a Balaton és a Velencei-tó más kistérsége is. A kiköltözések következtében több, a fővárosi agglomerációban lévő járás is magas számokat produkált – Szigetszentmiklóson ezer lakosra 18,1, Dunakeszin 17,1 adásvétel jutott. Érdekes, hogy a leggyengébb mutatót is egy Budapest környéki terület hozta: a Gyáli járásban ezer lakosra vetítve csak 8,1 adásvétel történt.